Kik és milyen alapon válogatták össze a világ 7 csodáját?

Bármilyen csodálatosak is, egyértelműen nem kizárólag azok az építmények gyönyörűek vagy jelentősek, amelyeket bekerültek a világ 7 csodája közé. De miként és miért pont ezekre esett a választás? A válasz pedig ugyanabban rejlik, mint ahogyan napjainkban választják ki például a világ legszebb tengerpartjait: az utazókban. Az ókori utazók ugyanis számos feljegyzést készítettek az általuk csodálatosnak ítélt helyekről, és figyelembe véve az utazás – és ezáltal a világ ismeretének – korabeli korlátait, az eredeti görög szerzők tudása nagyjából a mediterrán térséget fedte le.

A világ hét csodájának dokumentálása elsősorban Szidóni Antipatrosz költő és Bizánci Philón matematikus nevéhez kötik, de a történész Hérodotoszt és a szintén költő Kallimakhoszt is megemlítik, mint korábbi, de mára elveszett listák megalkotóit. Hivatalosan a Kr. e. 2-1. századokban élt Szidóni Antipatroszt a legelső, aki fennmaradt írásban – egy Kr. e. 2. századi annagrammában – szól a világ hét csodájáról. Míg az idők során változó csodák listája korábban – többek között – Babilon falait vagy II. (Nagy) Kurus perzsa király palotáját is tartalmazta, Antipatrosz felsorolásában már az általunk is ismert hét csoda szerepel

1. a gízai nagy piramis;
2. Szemiramisz függőkertje;
3. az epheszoszi Artemisz-szobor;
4. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra;
5. a halikarnasszoszi mauzóleum;
6. a rodoszi kolosszus; és
7. az alexandriai (pharoszi) világítótorony.

Fontos megjegyezni, hogy napjainkra egyedül a lista legidősebb szereplője, a gízai piramis maradt fenn többé-kevésbé épségben – a másik hat nevezetességen elpusztult az idők során.

Az antik görög mitológiában, asztrológiai hiedelmek és tudományos szempontok miatt egyaránt, különleges jelentősége volt a hetes számnak, a modern korokban született listák pedig megőrizték ezt a hagyományt. Bár az első fennmaradt írásos dokumentáció Antipatroszhoz nevéhez fűződik, sok ókor-kutató azon a véleményen van, hogy az eredeti listát a híres görög történész, Hérodotosz készíthette Kr.e. 400 környékén. Mintegy száz évvel később Kallimakhosz költő is összeállított egy másik, hasonló tartalmú listát. Az pedig történelmi tény, hogy a görögök voltak a kor idegenvezetői: rendszerint részletesen dokumentálták utazásaikat, hogy az információkat társaikkal is megoszthassák, így gyakran több oldalas útikalauzokkal tértek haza.

Az ókori hagyományt folytatva, a modern időkben is készültek hasonló listák, mint például a modern világ 7 csodája, a világ 7 természeti csodája vagy a világ 7 új csodája. A legtöbben ez utóbbit tekintik a “hivatalos” utódnak, és az alábbi látványosságok szerepelnek rajta:

• 1. Chichén Itzá (Mexikó)
• 2. A Megváltó Krisztus szobra (Rio de Janeiro, Brazília)
• 3. Colosseum (Róma, Olaszország)
• 4. Kínai nagy fal (Kína)
• 5. Machu Picchu (Peru)
• 6. Petra romvárosa (Jordánia)
• 7. Tádzs Mahal (Agra, India)

A világ 7 természeti csodája közé pedig a következők tartoznak:

• 1. Grand Canyon (Egyesült Államok)
• 2. Nagy-korallzátony (Ausztrália)
• 3. Rio de Janeiro kikötője (Brazília)
• 4. Mount Everest (Kína / Nepál)
• 5. Sarki fény
• 6. Parícutin vulkán (Mexikó)
• 7. Viktória-vízesés (Zimbabwe / Zambia)