A látvány, amelyről sokan azt hiszik, hogy Photoshop – valós geológiai jelenség a színes hegyek mögött A látvány, amelyről sokan azt hiszik, hogy Photoshop – valós geológiai jelenség a színes hegyek mögött
Szivárvány-hegyek, Kína
Fotó: Ron Cogswell/Flickr

2025-08-04

  • Drive
  • Világ
  • A látvány, amelyről sokan azt hiszik, hogy Photoshop – valós geológiai jelenség a színes hegyek mögött

A látvány, amelyről sokan azt hiszik, hogy Photoshop – valós geológiai jelenség a színes hegyek mögött

A Kína északnyugati részén található, színpompás hegyekről készült fotókat látva sokan azt gondolhatják, hogy digitálisan manipulált képeket látnak. A valóság azonban egészen más: a Szivárvány-hegyekként ismert formációk valóban léteznek, és rendkívül látványos geológiai folyamatok eredményeként alakultak ki. A tudomány mára pontosan feltárta, hogyan formálódtak ezek a lenyűgöző, természet alkotta képződmények – a történetük pedig több tízmillió évre nyúlik vissza.

A színárnyalatokban gazdag rétegek a Qilian-hegység északi peremén emelkednek ki, ahol egykor viszonylag sík terület húzódott. A NASA Földmegfigyelő Központja szerint ezek a rétegek nagyjából 50 millió évvel ezelőtt kezdtek kiemelkedni, körülbelül abban az időszakban, amikor a Himalája is kialakulóban volt. A régiót az indiai és az eurázsiai kőzetlemezek ütközése gyűrhette fel. Mivel a két lemez sűrűsége hasonló, egyik sem tudott a másik alá bukni, így azok felfelé préselődtek, és rögös hegyláncot hoztak létre.

Image
Szivárvány-hegyek, Kína
Fotó: Shutterstock

A Zhangye Danxia Nemzeti Geopark területén elhelyezkedő hegyvonulat alapja azonban már a tektonikus mozgások előtt kialakult. A formáció homokkőből és iszapkőből épül fel, amelyek üledékként rakódtak le, majd hosszú idő alatt összepréselődtek és megszilárdultak. A különböző színeket a bennük található ásványi anyagok határozzák meg: a vöröses árnyalatokat a vas-oxid, a sárgás tónusokat a vas-szulfid, míg a zöld színeket a klorit és a vas-szilikát jelenléte okozza.

A kőzetek pórusaiban áramló talajvíz is fontos szerepet játszott a kialakulásban. Az ásványi anyagok idővel kiváltak, bevonták a szemcséket, és összecementálták a rétegeket. Az eredetileg vízszintesen lerakódott üledékeket a lemezmozgások ferdén emelték ki. Ezeket korábban egy vastagabb üledékréteg borította, ám az erózió idővel eltávolította a fedőréteget, így váltak láthatóvá a szivárványszerű hegyoldalak.

Bár ez az egyedülálló természeti jelenség Kína egyik legismertebb geológiai látványossága, nem kizárólagos a világon. Peru is otthont ad egy hasonlóan színes hegyvonulatnak. A több mint 5000 méterrel a tengerszint felett fekvő Montaña de Siete Colores, azaz a Hét Szín Hegye, az Andokban, Cusco régióban található. Az elmúlt években a közösségi médiában is rendkívüli népszerűségre tett szert. A perui színes rétegek ugyanúgy hosszú idő alatt lerakódott ásványi üledékek oxidációja révén nyerték el látványos árnyalataikat. A színek a hótakaró visszahúzódása után váltak jól láthatóvá. A vörös szakaszokat itt is a vas-oxid (azaz rozsda), a sárgákat a vas-szulfid, a lilás színeket a goethit, illetve az oxidált limonit, míg a zöld árnyalatokat a klorit jelenléte okozza.