2024-11-28
Jobb elkerülni ezeket a kísértethistóriákkal körülvett épületeket
Világszerte léteznek olyan kísérteties helyek és épületek, amelyek történtét meghallva szinte azonnal libabőrös lesz a karunk. A tudomány ugyan rendszerint képes egyszerű magyarázatokat adni a múltban történtekre, az évszázadok során megszületett hátborzongató legendák mégis tovább élnek egy-egy “szellemjárta” helyen. Akár hiszünk bennük, akár csak imádjuk a rejtélyes történeteket, az alábbi helyszíneken sokak szerint máig jelen vannak a múlt sötét árnyai.
A Tasmania szigetén fekvő városka történelme olyan borzalmak emlékét őrzi, hogy a napjainkban is Ausztrália legkísértetiesebb helyeként tekintek rá. A település helyén először egy fegyenctelep működött, a Nagy-Britanniában elítélt, majd onnan deportált kifejezetten veszélyes bűnözők számára: 1833 és 1877 között legalább 1600-an vesztették itt életüket, az embertelen körülményeket túlélők pedig többnyire teljesen megőrültek. Már csak a fogolytábor miatt is a 19. század óta szellemjárta hely hírében állt, és a helyzet csak tovább súlyosbodott 1996-ban, amikor egy Martin Bryant nevű férfi 35 turistát meggyilkolt és legalább további húsz embert megsebesített automata fegyverekkel. Az eset azóta is az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő merényletnek számít az emberiség történetében.
Az 1829-ben átadott börtön a maga korában jelentős újításnak számított: működtetői ugyanis azt gondolták: azzal tudják megbánásra és bűnbánatra kell ösztönözni az elítélteket, hogy valamennyit egymástól teljesen elzárva, külön cellákban tartanak fogva. Ezért a rabok még a séták és az étkezés idején sem érintkezhettek egymással. A forradalmi ötlet atyjai azonban nem számoltak azzal, hogy a legtöbb rab hetek, hónapok alatt teljesen beleőrül majd a magányba. A korabeli források szerint sokan az öngyilkosságba menekültek, mások viszont az őrökre támadtak. A szokatlan börtönben ráadásul még egy macskák meggyilkolásáért elítélt kutyát is bezártak, de 1929 és 1930 között a legendás maffiózó, Al Capone is itt raboskodott. Bár a fegyházat 1971-ben végleg bezárták, az épületet Halloween idején minden évben újra megnyitják, és ijesztő túrákat szerveznek benne a látogatók számára.
Természetüknél fogva a temetők és a kripták sokak szemében elátkozott, szellemek tanyájának tekntett helyeknek számítanak, de a Chase-család esete ennél jóval bonyolultabb. A barbadosi família 1812-ben vásárolta a családi temetkezőhelynek a Christ Church Parish Church temetőben álló hatalmas kriptát, de már az első temetés után különös dolog történt: a kripta újboli megnyitásakor azt tapasztalták, hogy koporsó elmozdult a helyéről. A Chase-család tagjai eleinte még racionális magyarázatot kerestek a jelenségre, ám az eset újra meg újra megismétlődött: a sírboltba összesen hétszer helyeztek el koporsót, és valamennyi újboli kinyitásakor rendezetlenül találtak rájuk. A helyiek szerint egyértelműen természtefeletti tevékenységről van szó, de sokak úgy vélik: valakik szándékosan próbáltak ráijeszteni az amúgy is kifejezetten babonás barbadosiakra.
Lizzie Borden esete az amerikai kriminalisztika történetének egyik legvérfagyasztóbb históriája, amely a mai napig jelen van a helyi folklórban. A vád szerint 1892-ben Lizzie egyik éjjel brutális kegyetlenséggel, baltával végzett saját szüleivel: a korabeli beszámolók alapján a 32 éves nő szó szerint félbevágta apja arcát, a mostohaanyját pedig legalább harmincszor megszúrta – a bírósági tárgyalásán mégis felmentették. A Borden család háza a mai napig áll a Massachusetts állambeli Fall River városkában, és mivel szállodává alakították, bárki eltölthet egy éjszakát a kísértetjárta épületben.
A Velence közelében fekvő apró sziget már a középkor óta kísértetjárta helyként van elkönyvelve, ahol az évszázadok során számos kegyetlen esetet is feljegyeztek. A 14. században pestisjárvány idején például ide szállították és magukra hagyták a betegségben szenvedőket, majd egyszerűen elégették a holttesteket – a feljegyzések szerint több ezer ember halt meg akkoriban a szigeten. A 20. század elején pedig egy elmegyógyintézetet létesítettek, ahol a legenda szerint a kísérlezező orvosok számtalan beteget megkínoztak. A napjainkban teljesen lakatlan Povegliára még látogatók sem tehetik be a lábukat.
A kanadai Alberta tartományban elterülő Banff Nemzeti Park közepén 1888-ban megnyílt szállodát a világ legkísértetiesebb hotelének is nevezik, ahol a luxus mellett szörnyű és tragikus események emlékét őrzi. A hatalmas épületegyüttes a Fairmont szállodalánc része, és olyan hírességeket is vendégül látott már, mint például Winston Churchill, Marilyn Monroe vagy a brit királyi család tagjai. A szálloda a 873-as számú szobájának köszönheti szellemjárta hírét, amelynek egyik korábbi férfi vendége lemészárolta a családját, majd magával is végzett. Ezt követően a benne megszállók furcsa jelenségeket észleltek: még alapos takarítás után is időről időre vérfoltok jelentek meg a szobában, főként a falakon és a szőnyegen, ezen kívül gyermeksírás is kihallatszott belőe, éjszakánként pedig az alakját is látni vélték. A hotel vezetése hivatalosan ugyan sosem erősítette meg a történet valódiságát, de végül befalazták az 873-as szobát: leszerelték az ajtót, a folyosót pedig módosították, hogy a szoba eltűnjön. Így aztán, manapság is bárki végigmegy az adott emeleten, láthatja, hogy hiányzik a 873-as szám.
