A kísérteties olasz sziget, ahol százezernél is többen haltak meg

A szellemvárosoktól kezdve egészen a használaton kívüli vasútállomásokig, a világ tele van misztikus múltú, egyes utazók körében mégis népszerű helyekkel. Az úgynevezett „sötét turizmus” legismertebb példája egyértelműen Csernobil, de bőven akadnak más területek is, amelyek beindítják a kísérteties dolgok és helyszínek iránt érdeklődők fantáziáját. A Velencei-lagúnában található Poveglia szigete is ennek köszönhetően közkedvelt az urbexesek és a szellemvárosok rajongói körében. A 7,5 hektáros sziget egykor legalább annyira csodálatos helynek számított, mint Velence – 1379-ben azonban teljesen más irányba fordult a sorsa, amikor a Velence és Genova között kitört háború miatt Poveglia teljes lakosságát kitelepítették. Az itt élő emberek és leszármazottaik pedig a harcok megszűnése után sem tértek vissza.

Földrajzi adottságainak köszönhetően ugyanis Velence már a középkorban is elsősorban karanténokkal védekezett a pestis ellen, és amikor a 16. században ismét a járványt hordozó hajók érkeztek a városba, újra kellett tervezniük a védekezést. Mivel a fertőzésveszély miatt nem engedhették, hogy a betegek és a holttestek a városban maradjanak, kapóra jött az elhagyatott Poveglia: tömegesen temették a szigeten ásott árkokba a halottakat, amikor pedig már túl sok volt belőlük, elégették őket. Ennek nyomán terjedt el a szóbeszéd, hogy Poveglia felét kosz és föld, másik felét pedig emberi hamu borítja. A történtekből tanulva, a 17. században a sziget már fontos ellenőrzőponttá vált: ha kikötni szándékozó hajók legénysége kapcsán pestisgyanú merült fel, egyből karanténba kerültek. Poveglia végül 1776-ban hivatalosan is az egészségügyi szolgálat fennhatósága alá került, amely egy kórházat is kialakított rajta – de miután még 1793-ban is két pestises legénységű hajó érkezett ide, hivatalos karanténállomássá nyílvánították. Egyes becslések szerint az évszázadok során legalább 100 ezer ember vesztette életét a szigeten, de ha az elhamvasztottakat is hozzáadjuk, akkor jóval magasabb is lehet ez a szám.

Poveglia történetének második érdekes fordulópontja az első világháború idejére esett, amikor a kórházat elmegyógyintézetté alakítottak át. Ez pedig gyakorlatilag tovább rontotta az addig sem túl fényes múlttal rendelkező sziget megítélését, és cseppet sem meglepő módon a létesítményt napjainkban is számos kísérteties legenda övezi. Az egyik legnépszerűbb azt állítja, hogy az intézet orvosai a betegek beleegyezése nélkül kísérleteztek rajtuk, például lobotómiával. Ehhez kapcsolódik a főorvosról szóló rémtörténet is, amely szerint a doktor már nem bírta elnézni a szörnyű kísérleteket, ezért a toronyórából vetette magát a mélybe.Egy másik változat ennek a szöges ellentétét hirdeti: éppen a „szadista főorvos” volt az események mozgatója, ráadásul néhány páciensét rendszeresen felvitte a toronyórához, hogy megkínozza őket. A két történet közös eleme, hogy a doktor mindkettőben a halálba ugrott – de az utóbbi változat szerint nem a lelkiismerete miatt, hanem mert a kóválygó páciensekhez hasonlóan maga is szellemeket kezdett látni, és teljesen megőrült. Egy másik magyarázat szerint a főorvost a megkínzott betegek szellemei taszították a mélybe.

Az elmegyógyintézet egészen 1968-ig működött, amikor végleg bezárták – azóta szinte csak a paranormális jelenségek iránt érdeklődők keresik fel. Az internet számos videót és beszámolót rejt a kísértetjárta szigetről, még az egyik legismertebb parajelenségekkel foglalkozó csatorna, az amerikai Ghost Adventures stábja is felkereste. Fontos azonban megjegyzeni, hogy valójában mindenkinek tilos belépnie Povegliára, de a leleményes látogatók természetesen megtalálják a módját. Elméletileg lehetséges ilyen tartalmú hivatalos kérvényt benyújtani a velencei hatóságokhoz, valamint megkérdezni a Poveglia per Tutti túravezetőit, de a legtöbben inkább csak bérbe vesznek egy privát motorcsónakot. Velence az elmúlt időkben már többször is megpróbálta eladni a szigetet, amelyre azonban értelemszerűen nemigen akadtak vevők. 2014-ben még egy aukciót is kiírtak, azzal a céllal, hogy Povegliát egy szállodákkal és más szolgáltatásokkal felszerelt turistaparadicsommá alakítsákot alakítsanak ki, de ez sem valósult meg. A legmagasabb ajánlat egy Luigi Brugnaro nevű üzletember részéről érkezett, aki egy évvel később Velence polgármesterének választottak, és azóta is ő tölti be a tisztséget.