A trópusi Velence, ahol még az iskolába is csónakkal járnak a gyerekek

Nueva Venecia Kolumbia északi, karibi térségében, a Pajaral-lagúnán található, amely a Ciénaga Grande de Santa Marta lagúnarendszer része. A házak facölöpökön állnak, utcák helyett pedig vízi útvonalak kötik össze őket. A legfrissebb hivatalos adatok szerint közel 4000 ember él itt, a közösség története pedig 1847-ig nyúlik vissza. Ekkor egy közeli település halászai beljebb költöztek a lagúnák közé, és létrehozták El Morrót, a mai Nueva Venecia elődjét. Azóta is a halászat jelenti a legfontosabb megélhetési forrást, a hozzá szükséges tudást pedig nemzedékről nemzedékre adják tovább.

A víz nem csupán közlekedési útvonal, hanem szinte az egész helyi élet szervezője. A mai név Ismael Ambrosio Morenóhoz kapcsolódik. A háborús veterán Velencéről készült képeket mutatott a helyieknek, akik hasonlóságot láttak az olasz város és saját vízi településük között. Moreno javaslatára El Morro végül a Nueva Venecia, vagyis Új Velence nevet kapta.

A két Velence külseje nagyon különbözik, a víz azonban mindkettő életében meghatározó. Nueva Veneciában szinte minden családnak van kenuja vagy csónakja, amellyel a szomszédokhoz, az üzletekhez, az iskolába vagy a templomba jutnak el. A vízi járműveket gyakran maguk a lakók készítik, javítják és festik. Oldalukon vallási feliratok, dalcímek vagy személyes üzenetek is megjelennek. A faluban iskola, templom, egészségügyi központ, üzletek és sportpálya is működik, valamennyi a vízi élethez alkalmazkodva. A labdarúgás különösen fontos a közösség számára. Korábban a gyerekek egy kisebb területen játszottak, amelyet az esős évszakban rendszeresen elöntött a víz. 2015-ben Radamel Falcao kolumbiai labdarúgó és több partner támogatásával új sportpálya készült, amelyet cölöpökre építettek közvetlenül a víz fölé.

A település látképét a palafitók, vagyis a cölöpházak határozzák meg. Sok épületet élénk színekre festettek, ez az építési mód pedig generációk óta lehetővé teszi, hogy a lakók alkalmazkodjanak a lagúna közepén zajló élethez. A Ciénaga Grande de Santa Marta és más kolumbiai térségek hagyományos cölöptelepüléseinek kulturális tája 2013 óta szerepel Kolumbia UNESCO-világörökségi várományosi listáján. Maga a Ciénaga Grande de Santa Marta 2000 óta UNESCO bioszféra-rezervátum. Az elszigeteltség ellenére az ünnepek is mozgalmasak. A közeli Barranquilla híres karneváljának idején Nueva Veneciában is rendeznek ünnepségeket, amelyeknek a csónakok fontos részei. Szintén jelentős a Virgen del Carmen, vagyis a halászok és tengerészek védőszentjének ünnepe. A szent szobrát feldíszített csónakon viszik végig a településen, mögötte zenészekkel és résztvevőkkel teli hajók haladnak.

Az utóbbi időben azonban egy invazív vízinövény, a Hydrilla verticillata egyre súlyosabb problémát okoz. Jelenlétét 2025-ben hivatalosan is megerősítették Nueva Venecia térségében, ahol több mint 700 hektárnyi vízfelületet érintett. A növény sűrű állományokat alkot, amelyek akadályozzák a víz mozgását, a hajózást és a halászatot. A hálók belegabalyodhatnak, a mindennapi közlekedéshez használt vízi útvonalak pedig nehezebben járhatóvá válhatnak. A probléma különösen súlyos egy olyan településen, ahol szinte minden közlekedés csónakkal történik, és az ivóvizet is kívülről kell odaszállítani. A hatóságok és a helyiek kézi tisztítással, valamint mechanikai eltávolítással próbálják visszaszorítani a növényt. A Hydrilla azonban gyorsan terjed, ezért a megtisztított területeket ismét elfoglalhatja. Egy olyan közösségben, ahol a lagúna egyszerre út, munkahely és megélhetési forrás, a probléma szinte mindenkit érint. A következő évek egyik nagy kérdése ezért az lesz, sikerül-e annyira visszaszorítani az invazív növényt, hogy Nueva Venecia különleges vízi életformája hosszú távon is fennmaradhasson.