2024-08-05
Még krokodilok is élnek ebben a különleges szaharai oázisban
A Szahara kellős közepén, Csád északkeleti részén található az a hely, amelyet pár napos sivatagi kóválygás után megpillatva joggal feltételezzük, hogy csak délbábot látunk. A Guelta d'Archei nemcsak a nagyobb településektől, de a helyiek által használt utaktól is igencsak messze van.
Az Ennedi-fennsík vöröses homokkő-formációi között meghúzódó Guelta d'Archei elnevezésű ősi vízfelület. A környező száraz vidéken ez a keskeny völgy az egyetlen hely, ahol az év minden napján vizet találhatnak az arra kószáló vadtevék és a környéken élő, nomád életmódot folytató emberek. A víz azonban nem várt veszélyeket is rejt, mivel meglepő módon nílusi krokodilok is élnek benne – amelyek valószínűleg az 15 ezer évvel előtti „Zöld Szahara” korszak után is fennmardtak ezen a számulra sem túl barátságos vidéken.
„Az oázis napjainkban a korábbi korból fennmaradt növény- és állatvilággal rendelkezik, amely nagyrészt a vízforrásokkal rendelkező szurdokokban koncentrálódik. Az egyik legszemléletesebb példa erre a krokodilok jelenléte, amik még a folyóvízi kapcsolatok megszűnése óta, tehát több ezer éve élnek ezen a területen. Ők a Szahara utolsó túlélői az egyiptomi Nílus-völgyet, illetve a Mauritániai populációkat leszámítva” – áll az UNESCO 2016-os kiadványában.
Bár a hely elszigeteltsége miatt – a csádi fővárostól, N'Djamenától négynapos autó- majd gyalogútra fekszik – az oázis környékén nagyon ritkán forudlnak meg emberek, a térségben található sziklarajzok alapján nem volt ez mindig: a szélesebb értelemben vett Ennedi régióban több ezer véset és festmény díszíti a sziklák falait, amelyek közül a legrégebbieket 7000 évesre becsülik a kutatók. A rajzok elsősorban különféle vadállatokat, tevéket, szarvasmarhákat és embereket ábrázolnak.
Ám bármilyen csodásak is ezek az ősi művészeti alkotások, a hatóságok a csádi biztonsági helyzet miatt senkinek sem ajánlják Guelta d'Archei felkeresését.
