2025-05-29
Mózesi csoda Dél-Koreában, ahol át lehet sétálni a szétnyíló tengeren
A természet olykor egészen rendkívüli jelenségeket produkál. Egy ilyennek lehetünk szemtanúi Dél-Korea déli partjainál is, ahol évente kétszer kettéválik a tenger és száraz lábbal lehet átkelni két sziget között. A jelenséget gyakran nevezik „Dél-Korea mózesi csodájának”, és olyan sokan akarják megtekinteni, hogy már egy négynapos fesztivált is szerveztek köré.
A nyár elején minden évben turisták és helyiek százezrei látogatnak ki a Csindo Tengerhasadás Fesztiválra. Az idén négy naposra tervezett programsorozat egy különleges természeti jelenség köré épül: a dél-koreai Csin-sziget (helyi nevén Csindo) déli részén ugyanis március és június között, rendszerint évente két-három alkalommal kettéválik a tenger, és egy keskeny, közel 3 kilométer hosszú földút képződik a Csin-sziget és az apró Modo-sziget között.
A köznyelv ezt „Csindo csodájának”, vagy „Csindo mózesi csodájának” nevezi – utóbbival a bibliai történetre utlva, amikor Mózes kettéválasztotta a Vörös-tengert az Egyiptomból kivonuló zsidók számára.
Mint közismert, a Hold és a Nap gravitációja –egymáshoz viszonyított helyzetétől függően különböző erősséggel és eltérő időpontokban –rendszeresen „mozgatja” a Föld felszínét, ami váltakozva a tengerszint átmeneti emelkedéséhez (dagály), majd süllyedéséhez (apály) vezet. A Hold és a Nap mellett a Föld mozgási tulajdonságai is hozzájárulnak a harmonikus árapály jelenségéhez: mivel minden égitest eltérő gravitációs erőt fejt ki, ezek több, különböző, de idővel ismétlődő mintázatot okoznak az árapályban.
“Ilyen mintázatból pedig rengeteg van, és mindegyik különböző mértékben és különböző időpontokban befolyásolja az árapályt. Alkalmanként a sok mintázat olyan összhangba kerül, ami szélsőséges dagályt vagy apályt hoz létre. Ez történik a Csin-szigetnél is” – idézte a lap Kevan Moffettet, a Texasi Egyetem földtudományi tanszékének adjunktusát. Emiatt a Csin-szigetnél – jellemzően évente kétszer – olyan alacsony lesz a tengerszint, hogy felfedi az összegyűjt üledéket. És hogy a hullámok mozgása miért nem sodorja el az üledéket? Ennek oka a térség földrajzi adottságaiban rejlik: a két sziget, valamint az árapályt befolyásoló Mjongljang-szoros közelsége megfékezi a hullámok erejét, így az errefelé békés, nyugodt tenger nem viszi messzire a felhalmozódott üledéket.
