2025-12-01
Felfalja a turizmus az olasz nagyvárost, a lakosok helyett a maffia jár jól
Nápoly történelmi utcáin ma már szinte lehetetlen úgy végigsétálni, hogy ne ütköznénk bele turistacsoportokba, Aperol Spritzet kínáló bárokba és végtelen pizzériasorokba. Miközben a látogatók lelkesen fotózzák a színes falfestményeket, és majszolják a „világ legjobb” szelet pizzáját, a helyiek egyre gyakrabban azt sem tudják, hol fognak lakni.
A történelmi központ sok nápolyi szerint mára gyakorlatilag vidámparkká, afféle dél-olasz Disneylanddé vált. A Via dei Tribunali mentén, a város egyik legfontosabb utcáján szinte kihívás végigmenni: mikrofonos idegenvezetők terelgetik a tengerjáró hajókról érkező csoportokat, a járdát pedig elárasztják a street foodot majszoló turisták, miközben a helyiek motorral próbálnak átosonni a tömegen. A hagyományos zöldségesek és vaskereskedések helyét egyre inkább egymásra kísértetiesen hasonlító éttermek és szuvenírboltok veszik át, amelyek nápolyi specialitásokat és limoncellót árulnak.
– mondta a The Telegraph napilapnak a 79 éves Livia Coletta, aki egész életében a városban élt, és ma már messziről kerüli a történelmi központot. Tapasztalata szerint a legtöbb látogatót nem a művészet vagy az építészet érdekli: pizzázni akarnak, inni egy Spritzet, készíteni néhány fotót, aztán mennek tovább.
A turizmusboom egyik látványos színtere a 16. századi Spanyol-negyed, ahol a Diego Maradonát ábrázoló falfestmények az utóbbi időben valóságos zarándokhellyé változtatták a városrészt. A legendás játékos mezével, sáljával, bögréjével, sőt italokkal is tele vannak az üzletek és belső udvarok. A helyiek rajonganak Maradonáért, mégis sokan érzik úgy, hogy mindez mesterséges: nem régi, szervesen kialakult nápolyi hagyomány, hanem kifejezetten a turistáknak kitalált látványosság. A látványos átalakulás azonban nemcsak a városképet, hanem a lakhatást is veszélyezteti. A belső kerületekben, például a Spanyol-negyedben és a közeli Rione Sanitàban a tulajdonosok egyre gyakrabban mondják fel hosszú távú bérlőik szerződését, hogy az ingatlanokat rövid távra, turisztikai célra – Airbnb-ként – adják ki. Az elmúlt tíz évben a bérleti díjak mintegy 40 százalékkal emelkedtek a történelmi központban, sokak szerint egyfajta „kiszorítási folyamat” zajlik.
Mindez különösen fájó egy olyan városban, ahol a belső kerületek lakóinak nagy része eleve bérlő. Míg Olaszországban átlagosan a lakosság körülbelül 75 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, Nápoly központi negyedeiben ennek épp az ellenkezője igaz: itt a lakók mintegy 68 százaléka albérletben él. Ők a leginkább kiszolgáltatottak az emelkedő áraknak – a kutatók szerint ez már a nápolyi társadalom létét fenyegeti, és lassan szétzilálja azt a sajátos városi szövetet, amely évszázadok alatt alakult ki. A helyzetet súlyosbítja, hogy a nápolyi maffia, a Camorra is gyorsan felismerte az üzleti lehetőséget. A turizmus felfutásával számos ingatlant sikerült olcsón felvásárolniuk.
Nem csoda, hogy egyre többen sürgetik a város vezetését: korlátozni kell a rövid távú kiadásokat, felső plafont kell szabni az ilyen célra használt lakások számának, hasonlóan Amszterdamhoz vagy Barcelonához. Aktivisták szerint Nápoly már most túllépte a fenntarthatóság határát, ezért azonnali stopot kérnek az új Airbnb-k engedélyezésére, valamint azt, hogy az üresen álló épületeket újítsák fel, és adják oda a helyi lakosoknak. A társadalmi nyomás folyamatosan nő. Egy Ipsos-felmérés szerint a nápolyiak 46 százaléka már most problémának tartja a túlzott turizmust, 58 százalékuk pedig szigorúbb szabályozást szeretne a rövid távú lakáskiadásra. Ugyanakkor sokan komolyan profitálnak a fellendülésből, és nem akarják „megölni az aranytojást tojó tyúkot”. Városi taxisok és a rövid távú kiadók egyesületének képviselői is emlékeztetnek rá: egy olyan városban, ahol gyakorlatilag megszűnt az ipar, a turizmus az egyetlen virágzó gazdasági ágazat.
Az önkormányzat szerint figyelik a rövid távú kiadások számának alakulását, és próbálnak bizonyos szociális lakásokat fenntartani alacsony jövedelmű csoportok, például diákok számára. A folyamatot azonban újabb lökés fenyegeti: Nápoly lesz a következő America’s Cup vitorlásverseny házigazdája, az esemény hatása pedig várhatóan egészen 2027-ig érezhető lesz. Kutatók attól tartanak, hogy ez igazi „társadalmi földrengést” hozhat: még több lakás alakul majd át rövid távra kiadható apartmanná, és a mostani állapot ahhoz képest még visszafogottnak fog tűnni.
