2026-09-25
73 500 tonnás elemekből épül óriási alagút a Balti-tenger fenekén
Új szakaszba lépett a Dánia és Németország között épülő Fehmarnbelt-alagút kivitelezése. Szeptember végére már négy hatalmas betonelemet süllyesztettek a Balti-tenger fenekére, így csaknem 900 méternyi alagút került a helyére. A 18 kilométeres összeköttetés elkészülte után a világ leghosszabb süllyesztett alagútja lesz, és jelentősen átalakíthatja Észak-Európa közlekedését.
A munkálatok során már nemcsak az alagútelemek gyártása zajlik, hanem folyamatosan halad víz alatti beépítésük is. Az alagút 79 szabványos, egyenként 217 méter hosszú elemből, valamint tíz rövidebb, különleges elemből áll majd. Egyetlen szabványos alagútelem több mint 73 500 tonnát nyom, a süllyesztés előtt pedig további ballaszttal nehezítik. Az óriási betonelemeket a tengerfenéken kiásott, 18 kilométer hosszú árokba eresztik, majd nagy pontossággal kapcsolják egymáshoz. 2026. szeptember 28-án a negyedik szabványos alagútelemet is a helyére süllyesztették a Lolland szigetétől délre kialakított árokban. Ezzel a kész alagútszakasz hossza megközelítette a 900 métert.
A művelethez használt IVY nevű különleges süllyesztőrendszert előzőleg jelentős terhelési próbának vetették alá. A negyedik alagútelemre további 1600 tonnát helyeztek, hogy ellenőrizzék, képes-e a rendszer biztonságosan kezelni a következő, műszakilag összetettebb elemet. Az ötödik alagútelem ugyanis már az első különleges elem lesz. A 39 méter hosszú, 47 méter széles és 13 méter magas betonszerkezet méretei egy négyszintes épületéhez hasonlíthatók, és külön alsó szintet is kialakítottak benne. Itt kap helyet az alagút működtetéséhez szükséges műszaki berendezések egy része. Az átadás után jelentősen lerövidülhet az út Dánia és Németország között. A jelenlegi, körülbelül 45 perces kompút helyett autóval várhatóan tíz, vonattal pedig mindössze hét perc alatt lehet majd átkelni.
Az alagút mindkét irányban két-két közúti sávot kap, emellett két villamosított vasúti vágány is áthalad majd rajta. A Hamburg és Koppenhága közötti vonatút így a jelenlegi mintegy öt óráról hozzávetőleg két és fél órára csökkenhet. A megnyitás azonban későbbre tolódik a korábban tervezettnél. A 2029-es határidőt már nem tartják reálisnak, ezért a Sund & Bælt kétlépcsős átadással számol. Elsőként a közúti forgalom indulhatna el, a vonatok pedig csak később, amikor elkészülnek a szükséges németországi vasúti létesítmények. Új végleges átadási időpontot egyelőre nem jelentettek be. A csúszáshoz a német oldali engedélyezési és építési munkák mellett az alagútelemek süllyesztésére kifejlesztett IVY rendszer késedelmes elkészülése és tesztelése is hozzájárult.
A Fehmarnbelt-alagút rövidebb lesz a híres Csatorna-alagútnál, de teljesen más módszerrel épül. A Franciaország és az Egyesült Királyság közötti Csatorna-alagút mintegy 50,5 kilométer hosszú, ebből körülbelül 37 kilométer halad a tenger alatt, járatait pedig a kőzetbe fúrták. A Fehmarnbelt ezzel szemben mintegy 18 kilométer hosszú lesz, és előre gyártott alagútelemekből áll össze, amelyeket a tengerfenékbe mélyített árokba süllyesztenek. A létesítményben négysávos autópálya és két villamosított vasúti vágány kap helyet. Elkészülte után ezzel a világ leghosszabb süllyesztett alagútjává válik.
