2024-06-06
Életveszélyes nyaralás lenne ehhez az orosz tóhoz utazni
Kevés veszélyesebb hely van a Földön, mint az Oroszország déli részén, Európa és Ázsia határvidékén elterülő, radioaktív Karacsáj-tó, amely jelenleg is a világ egyik legszennyezettebb területének számít. Nyaralásra így teljesen alkalmatlan.
A kazah határ közelében található tónak már a neve is jelzi a benne rejlő veszélyeket, hiszen a „karacsáj” szó jelentése „fekete víz” vagy „fekete patak” a helyi, török eredetű nyelvekben, például a tatárban.
A fél négyzetkilométeren elterülő Karacsáj-tóval évszázadokon át semmi gond nem volt, egészen addig, amíg a Szovjetunó nem kezdte el atomhulladék-lerakatként használni a hidegháború elején. A tó közelében található ugyanis a több mint 90 négyzetkilométeres Majak vegyi és nukleáris komplexum, amelyet 1945-ben kezdtek építeni és az atomfegyverekhez is használt plutóniumot terveztek előállítani benne.
A gyárkomplexum körül egy teljes várost is kiépítettek, de több más hasonló településhez hasonlóan a Cseljabinszk-40 elnevezésű hely létezését is olyan mértékben titkolta a szovjet vezetés, hogy 1989-ig még a térképeken sem szerepelt.
Hirosima és Nagaszaki második világháborús bombázását követően a Szovjetunió minél gyorsabban atomhatalommá akart válni, ám a sietség miatt nem igazán figyeltek a biztonságra. Ilyen hasonló körülmények között történt a Majak felhúzása is, a hulladékanyagok tárolása pedig egyáltalán nem élvezett prioritást egészen 1951-ig, amikor már nem volt visszaút. Mivel nem akarták teljesen beszennyezni a régió vízellátását biztosító Tyecsa-folyót, a Karacsáj-tavat kell hulladéktárolóként használniuk.
Ahogy várható volt, az itt dolgozók egyre gyakrabban betegedtek meg: hajhullás, rosszullét, láz, hányás, általános gyengeség és fogyás voltak a tünetek. Bár a szovjetek igyekeztek eltussolni a gondokat, szőnyeg alá söpörni a problémákat, egy 1957-es baleset végleg megpecsételte a térség sorsát, amelyet a felforrósodott hűtőtartály robbanása miatt 20 ezer négyzetkilométeren lepett el a radioaktív por. A Csernobilinál is nagyobb nukleáris szennyezést okozó katasztrófa az évek során mintegy 270 ezer ember halálát okozta.
@drive.magazine Hallottál már a Karacsáj-tóról? #drivemagazine #világ #russia #oroszország #lake #radioactive #tó ♬ The Sound of Your Fear slowed - Ghost Experiences
Bár a szovjet vezetés hallgatott róla, 1967-re már komoly gondokat okozott a szennyezés: a Karacsáj-tó medre kiszáradt és poros lett, miközben a szél továbbvitte a környező településekre a mérgező anyagot. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentése szerint már az 1950-es években 500 millió Curie béta-radioaktív nukleoid került a tóba, ahonnan a talajvízbe is beszivárgott.
Hiába szűnt meg idővel a hulladékok lerakása, a tó partjától alig 10 méterre még az 1990-es években is 600-as röntgensugárzás-szintet mértek – miközben már a 100-as érték is a sugárbetegséget okoz, a 400-as szint hatására pedig a legtöbb ember egy hónapon belül meghalna.
Ezért aki akkoriban a tó partján járt, jó eséllyel pár héten belül elhunyt.
Amikor 1989 után a Szovjetunió elismerték a Majak létezését, több kutató is vizsgálta a tó radioaktív örökségének hatását: az eredmények szerint a rákos megbetegedések száma 21, a szülési rendellenességek aránya 25, a leukémiában szenvedőké pedig 41 százalékkal nőtt a régióban.
A helyzet csak a közelmúltban javult, miután 2003-ban végleg bezárták az üzemet és egy 263 millió dolláros projekt keretében részlegesen sikerült mérsékelni a szennyezettséget. A Karacsáj-tó medrét földdel, kővel és speciális betontömbökkel töltötték fel, de terület még így is a világ egyik legszennyezetteb pontja maradt.
