2025-10-15
Ilyen az élet egy szicíliai kisvárosban, ahol elkeltek az egy eurós házak
Amikor egy olasz kisváros bejelenti, hogy egy euróért ad el házakat, a legtöbben legyintenek. Mussomeliben viszont nem maradt üres ígéret: a CNN riportja szerint a szicíliai dombok között fekvő településen valódi újrakezdés indult el, a csendes utcák újra benépesültek, és egy soknemzetiségű közösség kezdett gyökeret ereszteni.
Mussomeli Szicília közepén, fehér sziklák tetején kapaszkodik felfelé. A mediterrán hangulat itt nem díszlet, hanem a mindennapok része: barokk templomok, szűk sikátorok, meszelt házak és egy középkori vár néhány perc sétára egymástól. Nyáron szinte minden este szól a zene, a La Madonna di Mussomeli ünnepén pedig ezrek viszik végig a városon a Szűzanya szobrát – a meredek utcák ilyenkor szabadtéri színpaddá változnak.
Hosszú évek elvándorlása után a városháza 2017-ben indította el az egy eurós házprogramot. Azóta több mint 150 romos állapotú ingatlan talált új tulajdonosra; sokan közülük külföldről érkeztek, lassabb, közvetlenebb életet keresve Szicília „közepén”. Ma már 18 különböző országból élnek itt emberek, a népességfogyás megállt, sőt megfordult. A Németországból érkezett Barbara Maerkl szerint Mussomeli „tele van élettel, zenével és ünnepekkel”, messze attól a képtől, amit egy elalvó, peremvidéki kisvárosról gondolnánk; a helyiek pedig meglepően nyitottak az új szomszédokra.
A változás nemcsak számokban mérhető. A helyi házigazda, Maria Anna Valenza úgy látja, az új lakók ötleteket és tapasztalatokat hoztak, a polgármester, Giuseppe Catania pedig nemcsak gazdasági, hanem kulturális „forradalomról” beszél: az emberek megtanultak együtt dolgozni, hogy visszahozzák a város életkedvét. Ennek kézzelfogható nyomai vannak: új lendületet kaptak a felújítások, sorra nyílnak az éttermek és panziók, a turizmus pedig 2016-hoz képest 900 százalékkal nőtt. A hétköznapok Mussomeliben nem „virálisak”, inkább nyugodtak és biztonságosak. Van kórház, iskola, mozi és sportpályák, a tenger pedig autóval mintegy 40 percnyire található.
A legtöbb újonnan beköltözőnek nem a jelképes vételár volt az igazi nyereség, hanem a közösséghez tartozás érzése. A 31 éves brit George Laing például azért vett itt házat, mert otthon nem engedhette volna meg magának. Saját kezűleg újította fel az otthonát, a folyamatot online is dokumentálta, és olyan életritmusra talált rá, amelyhez képest London világa távolinak tűnik: lassabb, közvetlenebb, összetartóbb.
