2025-09-29
Lengyelország „Gólyafaluja”: ahol több a gólya, mint az ember
Észak-Lengyelország egyik legcsendesebb szegletében, a zord teleket is türelemmel viselő Żywkowóban mindössze 19 állandó lakos él – mégis minden nyáron több tucatnyi látogató érkezik. Nem csoda: a falut „Gólyafalunak” is hívják, hiszen rendszerint 30–40 fehér gólya nevel itt fiókákat, vagyis jóval több madár lakja a fészkeit, mint ahány ember a házait.
A település sorsa a második világháború után fordult meg: a korábbi kelet-poroszországi német lakosság kitelepítése után délkelet-lengyelországi ruszinok, a Łemkiek költöztek ide. Akkor 145 betelepülőt írtak össze, mára alig húszan maradtak. A gólyák viszont hűségesek: háztetőkön, oszlopokon és külön kialakított állványokon több mint 50 fészek sorakozik, ezek közül évről évre 35–40 népesül be. Beszédes az idei mérleg is: 19 lakosra 33 fészkelő madár jut.
Ahogy Bożena, a falu egyik lakója fogalmaz: a fehér gólya keresi az emberek közelségét és a békét, de vizes élőhelyekre, folyókra és árterekre is szüksége van – mindez itt adott. A mezőgazdaság ráadásul a madaraknak is kedvez: kaszáláskor a munkagépek nyomában bőven akad zsákmány. Az 1990-es évektől a falu hivatalosan is „gólyafaluvá” vált. Kilátótorony épült, ahonnan egyszerre tucatnyi fészek figyelhető meg, létrejött egy apró múzeum, és minden évben kulturális fesztivált rendeznek, amely egyre több érdeklődőt hoz.
Żywkowóban a reggeleket nem ébresztőóra indítja, hanem a napfény. A mindennapok ma is az állattartás köré szerveződnek: teheneket és csirkéket gondoznak, a tojást maguk gyűjtik. A városból érkezők számára ez a lassabb ritmus, a gólyák közelsége és a táj csendje különleges, nehezen felejthető élmény.
