50 év után ismét átléphetik a hangsebességet az utasszállítók az Egyesült Államok felett

A változás azonban egyelőre csak terv. Az FAA 2026. június végén tette közzé szabályjavaslatát, amely még egyeztetésre és véglegesítésre vár. A hatóság célja, hogy 2027 közepéig kialakuljon az új keretrendszer, ám ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a légitársaságok rövid időn belül szuperszonikus járatokat indíthatnak az Egyesült Államok szárazföldje felett. Az FAA 1973-ban vezette be azt a korlátozást, amely főszabály szerint megtiltja a polgári repülőgépeknek, hogy az Egyesült Államok területe fölött átlépjék a hangsebességet. Kivételt eddig csak különleges hatósági engedéllyel végzett kutatási, fejlesztési vagy tesztrepülések jelentettek. A szabály célja a földön érzékelhető hangrobbanások, vagyis a szuperszonikus repülés nyomán kialakuló erős légnyomásváltozások hatásának mérséklése volt.

A Mach 1 a helyi hangsebességet jelöli, amely a levegő hőmérsékletétől és a repülési magasságtól függ. Tengerszinten, 20 Celsius-fokos levegőben körülbelül 1235 kilométer/óra, nagy utazómagasságban azonban jellemzően mintegy 1060 kilométer/óra. A hangsebességnél gyorsabb repülés során kialakuló lökéshullámot a földön hangos csattanásként vagy robbanásszerű zajként lehet érzékelni. A módosítás előzménye Donald Trump amerikai elnök  rendelete, amelyben arra utasította az FAA-t, hogy kezdje meg a szárazföld feletti szuperszonikus repülésekre vonatkozó tilalom felülvizsgálatát, és alakítson ki zajalapú engedélyezési rendszert. A cél az, hogy a jövőbeni típusok ne csak utazómagasságban, hanem fel- és leszálláskor is megfeleljenek a lakott területek védelmét szolgáló előírásoknak. Az 1960-as és 1970-es években végzett amerikai kísérletek megmutatták, milyen komoly ellenállást válthatnak ki a rendszeresen ismétlődő hangrobbanások. A lökéshullámok sok helyen erős zajhatással jártak, egyes esetekben épületekben és ablakokban keletkezett károkkal is összefüggésbe hozták őket. A korabeli tesztprogramok társadalmi tiltakozást váltottak ki, ami hozzájárult a későbbi szigorú szabályozáshoz. Néhány évvel később az Air France és a British Airways menetrend szerinti forgalomba állította a Concorde-ot.

Ma több amerikai vállalat dolgozik új, kisebb zajhatású szuperszonikus repülőgépeken. A coloradói Boom Supersonic az Overture nevű utasszállítót fejleszti, amely a tervek szerint 60–80 utast fogadhat majd. A vállalat közlése szerint a United Airlines, az American Airlines és a Japan Airlines együtt összesen 130 megrendelést és előrendelést adott le a típusra. Az Overture fejlesztői azt ígérik, hogy a repülőgép nagyjából három és fél óra alatt teheti meg a New York és London közötti utat. A gép azonban még fejlesztés alatt áll, így az ígért menetrendi bevezetés és a tényleges teljesítmény egyaránt a későbbi tesztektől, tanúsítási folyamatoktól és piaci döntésektől függ. A Spike Aerospace ugyancsak szuperszonikus repülőgépen dolgozik, de az S–512 Diplomat nem hagyományos utasszállítónak, hanem üzleti gépnek készül. A vállalat tervei szerint 12–18 utast szállíthat, és a New York–London útvonalat mintegy három és fél óra alatt teljesítheti. A típus szintén fejlesztési fázisban van.