2025-08-12
Így használják ki az adataidat a légitársaságok – hamarosan a mesterséges intelligencia dönti el, mennyit fizetsz a repjegyért!
A repülőjegyárak mindig is dinamikusan változtak a szezonális kereslet, az üzemanyagárak, az időjárási viszonyok és a versenytársak díjszabása alapján. Most azonban egy új, sokkal vitatottabb tényező veszi át az irányítást: a mesterséges intelligencia (MI), amely akár olyan személyes adatokat is felhasználhat, mint a böngészési előzmények, a pénzügyi helyzet vagy életed friss eseményei, hogy azonosítsa a „gyenge pontjaidat”, és a lehető legmagasabb jegyárat kérje el.
A The Jacobin beszámolója szerint az amerikai Delta Air Lines vezetésével az iparág legnagyobb szereplői már kísérleteznek az úgynevezett „surveillance pricing” (megfigyelésen alapuló árazás) módszerével – ez hatalmas mennyiségű fogyasztói adatot használ a jegyárak meghatározásához, akár személyre szabottan, minden egyes utas esetében. Glen Hauenstein, a Delta elnöke nemrégiben közölte a befektetőkkel, hogy a légitársaság már most is alkalmaz generatív MI-t a belföldi járatok mintegy 3%-ánál az árképzésben, és az év végére ezt 20%-ra kívánják növelni.
A technológiát a Fetcherr biztosítja, egy 2019-ben alapított izraeli startup, amely azt állítja, hogy rendszere hiper-személyreszabottan állapítja meg az árakat, azonnal alkalmazkodik a piaci változásokhoz, és akár 6%-kal is növelheti a légitársaságok bevételeit. A Fetcherr ügyfelei között már szerepel a Virgin Atlantic, a WestJet, az Azul és az Aerobus is.
A kritikusok figyelmeztetnek: ez a gyakorlat gyökeresen átalakíthatja a repülőjegypiacot az utasok kárára. Több amerikai szenátor a modellt a taxi- és fuvarmegosztó alkalmazások (például a Bolt vagy az Uber) dinamikus áraival hasonlította össze – de sokkal tolakodóbb adatgyűjtéssel. Attól tartanak, hogy a MI olyan információkat használhat, mint a tartózkodási hely, a keresési előzmények, a jövedelmi szint vagy a személyes körülmények, hogy felmérje, mennyire sürgős a jegyvásárlás, és ez alapján magasabb árat kínáljon. Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságának illetékesei osztják ezeket az aggodalmakat.
A Delta azt állítja, hogy nem használ személyes adatokat az egyéni jegyárak meghatározásához, és a MI-t csupán „döntéstámogató eszközként” alkalmazza elemzői számára. Ugyanakkor a Fetcherr korábbi marketinganyagai még azt hirdették, hogy rendszerük képes „megtalálni az optimális árat minden ügyfél számára”, és más partnercégek vezetői is nyíltan beszéltek arról, hogy az ajánlatokat „a lehető legrészletesebben” igazítják minden egyes utashoz. A Fetcherr modellje feldolgozza a versenytársak viselkedését, a foglalási trendeket, a keresési adatokat és az aktuális eseményeket, hogy valós időben módosítsa az árakat – gyakran emberi beavatkozás nélkül.
Ahogy egyre több légitársaság vezeti be ezt a technológiát, a piaci versenyt a jegyárak összehangolt emelkedése válthatja fel – ez pedig kevesebb választási lehetőséget és magasabb árakat jelenthet az utasoknak. Bár a légitársaságok a MI-t „személyre szabott kedvezmények” forrásaként mutatják be, a fogyasztóvédők figyelmeztetnek: átlátható alapár nélkül a MI valójában csak azt az összeget állapítja meg, amit a rendszer szerint hajlandó vagy kifizetni. Ahogy ezek a technológiák a kísérleti fázisból iparági szabvánnyá válnak, a valódi kérdés már nem az, hogy a légitársaságok felhasználják-e a személyes adataidat a jegyár megállapításához – hanem az, hogy milyen messzire mennek el.
