A leggyakoribb tévhitek a repülőkkel kapcsolatban, amelyeknek semmilyen valóságalapja nincs

MENET KÖZBEN IS NYITHATÓAK A REPÜLŐGÉPEK AJTÓI

Annak ellenére, hogy az év elején a Boeing egyik gépén a levegőben „nyílt” ki az ajtó, a legtöbb utasszállító kijáratait a kabinnyomás és a mechanikus zárak is zárva tartják utazás közben. Az utastér belső légnyomása ugyanis magasabb a kintinél, ami gyakorlatilag a gép törzsébe préseli az ajtókat. Ezeket pedig a levegőben le is zárják, és csupán a pilóta tudja megnyitni őket – olykor már a süllyedés során, illetve a leszállást követően.

TURBULENCIA ESETÉN LEZUHANNAK A REPÜLŐGÉPEK

Nem kérdés, hogy a turbulencia hajmeresztő utazési élményt okozhat, de a jelenség csak rendkívül ritkán okozza a repülőgépek lezuhanását. Ezeket ugyanis úgy építik meg, hogy még vad turbulenciával szemben is ellenállóak legyenek, az pedig rendkívül valószínűtlen, hogy emiatt több ezer métert zuhanjunk lefelé.

A PILÓTÁK A BERMUDA-HÁROMSZÖG KÖRNYÉKÉRE SEM MENNEK

Az amerikai partok előtt található Bermuda-háromszög a mai napig számos rejtélyt, és ebből fakadó összesküvés-elméletet hotdoz magával, de a valóságban sem a repülőgépekre, sem pedig a hajókra nem jelent akkora veszélyt, mint azt feltételezik. Az Atlanti-óceán az északi Bermuda, a nyugati Miami és a déli Puerto Rico által közrefogott részén olyan szigetek fekszenek, mint például a Bahamák, és a térségben a hirtelen kialakuló hurrikánok és viharok jelentik a legnagyobb veszélyt – ezeket pedig előre jelzik a modern meteorológiai műszerek.

A REPÜLŐKET MÁR ROBOTPILÓTÁK VEZETIK, AZ EMBEREK CSUPÁN A VÉSZHELYZETEKRE VANNAK

A modern technológia ugyan jelentős mértékben segítette a légi közlekedés fejlődését, de pilóták nélküli utasszállító gépek egyelőre még nem tudnának repülni. Az útvonal kijelölésétől kezdődően a repülési magasságon át egészen a sebességig, minden információt a pilóták „ közölnek” az eszközökkel – utóbbiak ráadásul nem képesek maguktól alkalmazkodni a menet közben történő változásokhoz, és a légiirányítás utasításait sem tudják végrehajtani. A pilóták jelenléte és szakértelme éppen ezért továbbra is elengedhetetlen, a nagyfokú koncentrációt igénylő fel- és leszállások során például kizárólag manuálisan vezetik a repülőket.

LESZAKADÓ VAGY KIGYULLADÓ HAJTÓMŰVEK

Filmekben gyakran előforduló, ijesztő jelenet, amikor – valamilyen okból – leáll, majd leesik a repülőgép egyik hajtóműve, és a gép lezuhan vagy felrobban. A valóságban azonban a gépek és a pilóták is fel vannak készülve a hajtóművek meghibásodására: ha a személyzet úgy látja, hogy szükséges az egyik hajtómű leállítása, akkor szólnak a pilótáknak, akik ilyan esetekre is ki vannak képezve és egy hajtóművel is biztonságosan le tudnak szállni a géppel. Az ilyen – egyébként nagyon ritka – szituációkat többnyire a hajtóművek túlmelegedése, esetleg kigyulladása okozza, ám a mai modern repülőgépek motorjai már beépített tűzoltókészülékekkel is rendelkeznek, amelyek gond nélkül képesek eloltani a lángokat.

A VÍRUSOK ÉS A BAKTÉRIUMOK SOKKAL GYORSABBAN TERJEDNEK A GÉPEK FEDÉLZETÉN

Egy rendkívül elterjedt tévhit, pedig éppen az ellenkezője az igaz: számos kutatás (FAA, GIT, F.Weng, stb.) is igazolta már, hogy a repülőgépek levegője általánosan tisztább, mint amit például a városi utcákon, a tömegben belélegzünk. A modern gépekbe fejlett légszűrésre alkalmas berendezéseket építenek be, és a fedélzeti hőmérsékletet sem véletlenül tartják alacsonyabban.