Közzétették a világ legrégebbről fennmaradt receptjét: íme, a babiloni báránypörkölt!

Évtizedek óta foglalkoztatják a gasztronómia múltját kutatókat a világ legidősebb receptjei, és bár sokan egy római gyűjteményt tekintenek a legősibb szakácskönyvnek, ennél jóval korábbról is maradtak fenn receptek. Ezeket az agyagtáblákra vésték az ókori Mezopotámia lakói, néhány pedig meglepően jól elkészíthető még napjainkban is.

Hosszú ideje vita tárgya a gasztrotörténészek körében, hogy melyik lehet a világ legősibb receptkönyve – leginkább azért, mert nincs konszenzus abban, hogy pontosan mi is számít annak. Egyesek a római Marcus Gavius Apicius i. sz. 1. századból fennmaradt De re coquinaria című művét tekintik az első receptkönyvnek, mások viszont a babiloniaknak ítélik oda a dicsőséget, akik már egy évezreddel a rómaiak előtt leírták kedvenc ételeiket. A régészek négy ékírásos agyagtáblát is találtak az emberi civilizáció bölcsőjének is tekintett egykori Mezopotámiában (azaz a Tigris és az Eufrátesz folyók közötti, nagyrészt a mai Irakban húzódó területen), amelyekre több tucatnyi pörkölt, pite és leves „bevásárlólistáját” vésték.

A táblák közül három is 4000 éves múltra tekint vissza, a receptek között pedig olyanok is akadnak, amelyek napjainkban is elkészíthetők és fogaszthatók.

A kutatókat régóta lenyűgözik ezek az ősi „szakácskönyvek”, bár a közelmúltig csupán nagyon kevesen láthatták az értékes leleteket: a mintegy 45 ezer tábláját, szobrot és egyéb műtárgyat magába foglaló Babiloni Gyűjtemény javát az 1930-as évek óta a Yale Egyetem Sterling Emlékkönyvtárában őrzik. Idén azonban már bárki megtekintheti őket a négy év után újranyitott Yale Pabody Múzeumban, amelynek kurátorai azt szeretnék, hogy minél szélesebb körben elérhetőek legyenek ezeket az ókori leletek. Az agyagtáblák receptjeit – a múzeum kurátorainak segítségével – Mohamed Hafez étteremtulajdonos és séf gondolta újra, aki szerint néhány receptet sikerült ugyan szinte tökéletesen lemásolni, mások esetében viszont nem lett túl gusztusos a végeredmény. Ennek oka, hogy a recepteket lejegyző emberek feltehetően a korabeli szaktudásra alapoztak, ezért gyakran lényeges információkat hagytak ki a fogások elkészítésére vonatkozóan.

A babilóniai báránypörkölt újrateremtése viszont jól sikerült, ezért ismertetjük a receptjét.

Illusztráció

Fotó: Shutterstock

HOZZÁVALÓK (4 SZEMÉLYRE)

500 g birka- vagy báránycomb
60 g póréhagyma
2 gerezd fokhagyma
1 vöröshagyma
100 g perzsa mogyoróhagyma vagy újhagyma
500 g cékla
100 g rukkola
50 g friss koriander
50 g szárított póréhagyma
250 ml világos sör
120 ml víz
só, bors ízlés szerint
1 ek őrölt kömény

ELKÉSZÍTÉSE:

A fokhagymát és a póréhagymát nyomjuk össze egy mozsárban, majd tegyük félre és hagyjuk összeállni.
A húst sózzuk, borsozzuk, majd szelekre vágva tegyük egy szélesebb és mélyebb lábosba. Pirítsuk meg a szélét, amíg minden víz elpárolog belőle.
Adjuk hozzá a felszeletelt hagymát és süssük üvegesre, majd tegyük bele a perzsa mogyoróhagymát és a köményt is. Ezután következhet a cékla, a rukkola és a friss coriander hozzáadása, amit közepes lángon pirítsunk, amíg a hagyma zöld része is megfonnyad, és a keveréknek kellemes illata lesz.
Ekkor öntsük rá a sört és a vizet is, és egy-két keverés után forraljuk fel az egészet.
Ha ez megtörtént, a lángot lejjebb tekerve öntsük bele a fokhagymás-póréhagymás keveréket is, majd az egészet hagyjuk nagyjából egy órát rotyogni a tűzön.
Akkor van kész, ha a hús már omlósan puha, a szósz pedig krémes és sűrű. A fogást bulgurral vagy laposkenyérrel tálaljuk.

recept történelem babilónia