2026-01-13
Velencei karnevál otthon: süss frittellát, és hozd el a farsang hangulatát
Farsang idején Európa-szerte előkerülnek a fánkok, Olaszországban pedig a velencei frittella az egyik legismertebb szezonális édesség. Ha idén szívesen kilépnénk a megszokott receptekből, próbáljuk ki a velencei karnevál hagyományos desszertjét: kívül aranybarna, belül puha, a végén pedig cukorban megforgatva az igazi. Egy kis mazsolával és narancshéjjal könnyen ünnepi hangulatot varázsolhatunk az otthoni konyhába.
A frittellát Velencéhez, pontosabban a Veneto régióhoz kötik. Az olajban sült falatokat már a 14. század második felében is szívesen fogyasztották, és egy korai leírása a római Biblioteca Casanatense gyűjteményében is fennmaradt. Nem véletlen, hogy a frittella régóta a velencei karnevál kihagyhatatlan része – 2026-ban január 31. és február 17. között rendezik meg az ünnepségsorozatot. Érdekesség, hogy a frittellát egykor kizárólag az úgynevezett fritoleri – vagyis a frittellát sütő és árusító mesterek – készíthették. A 17. század elején céhbe szerveződtek: hetven tagjuk volt, mindenkinek kijelölt területe jutott, a tudás pedig apáról fiúra szállt. A hagyomány a 19. század végére kopott ki végleg. Azóta rengeteg változat született: van, ahol csokoládéval töltik, máshol krémmel készítik, sok helyen pedig mazsolával gazdagítják. Az alábbiakban a klasszikus, mazsolás verzió következik.

- 120 ml teljes tej
- 1 tk aktív élesztő
- 50 g cukor + még egy kicsi az utolsó lépéshez
- 210 g liszt
- 1 tojás
- 1 ek rum
- 85 g mazsola
- 1 csipet só
- 1 narancs reszelt héja
- 4-5 ek porcukor a dekorációhoz (opcionális)
- olaj a sütéshez

- Melegítsük fel a tejet egy kisebb lábosban addig, amíg a szélén apró buborékok jelennek meg – forralni nem szabad. Tegyük félre, és hagyjuk langyosra hűlni.
- Keverjük bele habverővel az élesztőt és 1 teáskanálnyi cukrot, majd pihentessük kb. 10 percig, amíg a teteje habos nem lesz.
- Egy nagy tálban keverjük össze a lisztet, a maradék cukrot, a sót, a tojást és a rumot, majd reszeljük hozzá a narancshéjat.
- Öntsük hozzá az élesztős tejet, és fakanállal dolgozzuk össze, amíg a tészta egyneművé válik. A cél egy sima, rugalmas tésztagolyó; végül forgassuk bele a mazsolát is.

- Fedjük le a tálat konyhai fóliával, és meleg helyen kelesszük kb. 1 órán át – akkor jó, ha nagyjából a duplájára nő.
- Közben egy magas falú serpenyőben melegítsünk 2–3 ujjnyi olajat. Amikor elég forró, teáskanálnyi adagokat csúsztassunk bele két kanál segítségével.
- A jó frittella nem sötétedik túl, nem ragad le a serpenyő aljára, és az olajba érve szinte azonnal feljön a felszínre.
- Egy darabot nagyjából 1 percig süssünk, amíg aranybarnára pirul. Arra is figyeljünk, hogy az olaj ne hevüljön túl: ha túl gyorsan kap színt a tészta, vegyük le rövid időre a tűzről, majd folytassuk.
- Végül szűrőkanállal emeljük ki a frittellákat, csepegtessük le, szórjunk kristálycukrot egy tányérba, és még melegen forgassuk meg benne a frittellákat. Tálalás előtt ízlés szerint porcukorral is megszórhatjuk.


