Több mint 24 kilométer a hegy alatt: így működik a világ leghosszabb közúti alagútja Több mint 24 kilométer a hegy alatt: így működik a világ leghosszabb közúti alagútja
Lærdal-alagút
Fotó: Shutterstock

2026-07-16

  • Drive
  • Tech
  • Több mint 24 kilométer a hegy alatt: így működik a világ leghosszabb közúti alagútja

Több mint 24 kilométer a hegy alatt: így működik a világ leghosszabb közúti alagútja

Norvégia híres a látványos útjairól: a hegyek között kanyargó szakaszok havas csúcsok, fjordok és gleccserközeli hágók között vezetnek. Az ország egyik legnagyobb közúti mérnöki teljesítménye azonban nem a felszínen található, hanem mélyen egy hegylánc alatt.

A Nyugat-Norvégiában fekvő Lærdal-alagút a világ leghosszabb közúti alagútja. Hossza 24,5 kilométer, és Aurlandot köti össze Lærdallal, Sogn régió szívében. Az útvonalnak köszönhetően az autósok Oslo és Bergen között kompozás nélkül is közlekedhetnek. Az építkezés 1995-ben kezdődött, és 2000-ben fejeződött be. A munkálatok során mintegy 2,5 millió köbméter kőzetet termeltek ki a hegyből. A Lærdal-alagutat négy szakaszra osztották, amelyeket három tágas, barlangszerű tér választ el egymástól. Ez a felépítés, valamint a különleges világítás teszi a létesítményt a világ egyik legfigyelemreméltóbb alagútjává.

A tervezők egyik fő célja az volt, hogy csökkentsék a vezetők fáradtságát és azt a bezártságérzetet, amelyet egy ilyen hosszú föld alatti út kelthet.
Image
Fotó: Shutterstock

Az alagút fő részeit erős fehér fénnyel világítják meg, a nagyobb barlangterek széleit viszont kék és sárga fények emelik ki. Ezekkel a színekkel a napfelkelte hangulatát próbálták megidézni. A tágasabb részek vizuális pihenőt adnak, megtörik az egyhangú haladást, és szükség esetén fordulópontként is használhatók. Az alagúton való áthaladás nagyjából 20 percet vesz igénybe. Mindkét forgalmi sáv mellett rezgést keltő útburkolati jelzések találhatók, amelyek figyelmeztetik a vezetőt, ha lankad a figyelme, és eltér a helyes iránytól. Kilométerenként táblák mutatják, mennyi utat tett meg az autós, illetve milyen hosszú szakasz van még hátra a kijáratig. A Lærdal-alagút más szempontból is úttörőnek számított: ez volt a világ első alagútja, amelyet levegőkezelő rendszerrel szereltek fel.

A berendezés egy 100 méter széles, barlangszerű térben működik, és eltávolítja a levegőből a port, valamint a nitrogén-dioxidot.
Image
Fotó: Shutterstock

Az alagútban 80 km/órás sebességkorlátozás van érvényben. Ennek betartását nem csupán egyetlen ponton mérik, hanem olyan rendszerrel ellenőrzik, amely a kamerák közötti átlagsebességet számolja. A járművezetőknek megfelelő követési távolságot kell tartaniuk, figyelniük kell a jelzéseket, és ajánlott hallgatniuk a rádiót is, mert rendkívüli esemény esetén ezen keresztül is adhatnak utasításokat. Ha a sorompó le van engedve, vagy piros fény villog, tilos behajtani az alagútba. Tűz esetén az a legfontosabb ajánlás, hogy a sofőrök, ha még biztonságosan megtehetik, azonnal hajtsanak ki az alagútból. Ha erre már nincs lehetőség, a járművet az út szélén kell hagyni bekapcsolt vészvillogóval, majd gyalog kell folytatni a menekülést. Vészhelyzetben a segélyhívó telefon használata javasolt, mert az irányítóközpont automatikusan látja, honnan érkezik a hívás. Ha valaki kivesz egy tűzoltó készüléket a tartójából, az szintén riasztást indít a rendszerben.