2025-09-20
Föld alatti bunkerek Európában: mit érnek és mennyibe kerülnek?
A 20. század végére a korábban épített óvóhelyek többsége elveszítette eredeti rendeltetését: ma múzeumként látogathatók, vagy elhagyatott mementóként állnak. A kérdés azonban továbbra is aktuális: mi történne, ha egy nukleáris konfliktus törne ki? Mennyibe kerülne a túlélés esélye, és vajon létezik-e egyáltalán igazán biztonságos menedék?
A hidegháború éveiben Európa-szerte gombamód szaporodtak a föld alatti menedékek, ám a berlini fal leomlása után ezek nagy részét bezárták, múzeummá alakították vagy magukra hagyták. A Subterranea Britannica nevű bunkerkutató szervezet adatai szerint például az Egyesült Királyságban egykor több mint 280 atombunker állt készenlétben, de napjainkra már csak néhány létezik eredeti formájában. A legtöbb ilyen létesítményt ma már nem lehet helyreállítani, és a hidegháborús tervek sem feltétlenül nyújtanának védelmet a mai, modern nukleáris fegyverek ellen. Simona Bravaglieri bunkerkutató szerint a régi óvóhelyek természeti katasztrófák vagy klímavészhelyzetek esetén még használhatók lehetnek, katonai célokra viszont egyre kevésbé számítanak megfelelőnek.
Az orosz–ukrán háború hatására – az Euronews beszámolója szerint – újra megnőtt az érdeklődés a magánbunkerek iránt, ám ezek messze nem olcsók. A belépő kategóriás, legfeljebb 10 négyzetméteres egységek négyzetméterára 3–5 ezer euró között mozog; ezért a gyártók nukleáris, biológiai és vegyi fenyegetések elleni védelmet ígérnek. A nagyobb kényelemért azonban komolyabb összeget kell fizetni. Olaszországban például az Il Mio Bunker 140 négyzetméteres, tévével és teljes komforttal felszerelt menedékéért körülbelül 1 millió eurót – mintegy 390 millió forintot – kérnek.
Az Egyesült Királyságban a Burrowed LTD előregyártott, föld alatti, legfeljebb 16 méter hosszú, önfenntartó menedékházai 181 ezer eurótól indulnak. Németországban a BunkerBauer 9,6 négyzetméteres egysége 79 ezer euró, míg Svédországban körülbelül 170 ezer euróból épülhet egy 54 négyzetméteres, hatszemélyes óvóhely. Az európai országok közül Svájc rendelkezik a legkiterjedtebb hálózattal, nem véletlenül: törvény garantálja, hogy minden állampolgár számára elérhető legyen valamilyen menedék. Ez a jogszabály mintegy hatvan éve született; azóta körülbelül 9 ezer nyilvános és 360 ezer privát bunker épült, amelyek összesen nagyjából 9,3 millió ember befogadására alkalmasak.
Egy-egy létesítményben 200-tól akár 5 000 főig terjedhet a befogadóképesség. Svédország szintén kiemelten kezeli a felkészültséget: jelenleg mintegy 64 ezer menedék található az országban, összesen nagyjából 7 millió főre méretezve; a legnagyobb a stockholmi Klara óvóhely, amely akár nyolcezer embernek nyújthat védelmet háborús helyzetben. Hasonlóan szerteágazó hálózattal bír Finnország is: 2022-es adatok szerint – még a NATO-csatlakozás előtt – 50 500 atomtámadás elleni menedék állt rendelkezésre, ezek 85 százaléka magántulajdonban van.
