Be mernél hajtani? A Feröer-szigetek világhírű víz alatti körforgalma

A körforgalom az Atlanti-óceán alatt futó Eysturoy-alagút része. A 2020 decemberében átadott létesítmény három év alatt épült meg, és érezhetően „összehúzta” a távolságokat: a fővárosból, Tórshavnból Runavíkba korábban több mint egy óráig tartott az autóút, ma nagyjából 16 perc alatt teljesíthető. A Skócia és Izland között félúton fekvő Feröer-szigetek a Dán Királysághoz tartoznak, ugyanakkor 1948 óta széles körű önkormányzattal rendelkeznek. A mindennapokat – és a közlekedést – sokáig az időjárás kiszámíthatatlansága is nehezítette, erre is válaszul épült ki az a kiterjedt alagúthálózat, amely ma 22 hagyományos (hegyi) és 4 tenger alatti alagútból áll.

A Visit Faroe Islands marketingvezetője, Súsanna Sørensen szerint a hálózat szinte elfeledteti velünk, hogy valójában szigetcsoporton járunk – ez jól mutatja, mennyire „természetesnek hatóvá” vált a megoldás. Bár sokaknak elsőre ijesztő lehet az óceán alatti vezetés gondolata, a tervezésnél a biztonság kiemelt szempont volt. Teitur Samuelsen, az alagutakat üzemeltető Eystur- og Sandoyartunlar vezérigazgatója azt mondja: a projekten a világ élvonalába tartozó mérnökök és geológusok dolgoztak, így a felettünk lévő víztömeg nem jelent kockázatot. Arra is figyeltek, hogy a hideg idő ne tegye csúszóssá a szakaszokat – a kialakítás ezt is szolgálja.

És ha már élmény: az Eysturoy-alagút nem akar „láthatatlan” maradni. A kék, sárga, piros és zöld fények sokaknak az északi fényt idézik. A szigetcsoport másik különleges útvonala a Sandoy-alagút, amely Streymoy és Sandoy szigetét köti össze: itt sötétben derengő, vetített motívumok és alakok kísérik az utat, a feröeri történetek és hagyományok világát megidézve. Samuelsen szerint fontos volt számukra a helyi művészek támogatása, a látványelemeknek ugyanakkor gyakorlati szerepük is van: a hosszú, sötét szakaszokon a vizuális ritmus megtöri az egyhangúságot, ami a vezetés biztonságát is javíthatja.

(Express)