Krokodilok és vízilovak között végzik Afrika egyik legveszélyesebb munkáját

A Niger mentén a homok és a kavics kitermelése több ezer embernek biztosít megélhetést. Különösen fontos központ Koulikoro térsége, ahonnan teherautókkal szállítják az építőanyagot a mintegy 60 kilométerre fekvő mali fővárosba. A kereslet nagyságát jól mutatják a számok. Egy kutatás becslése szerint 2022-ben mintegy 4,86 millió köbméter homokot termeltek ki Bamako térségében, az igény pedig a város terjeszkedésével tovább növekszik. A munkások többféle módszert alkalmaznak. A hagyományos eljárás során csónakokkal jutnak el a kitermelési helyekre, majd egyikük lemerül a mederhez, ahol homokot vagy kavicsot gyűjt, miközben társai a felszínen dolgoznak. A merülések rövidek és egymást követik. Korábbi helyszíni beszámolók szerint a munkások akár 15 másodpercenként is felbukkannak levegőért, majd azonnal újra alámerülnek. A mélyebb szakaszokon a munka még megterhelőbb és veszélyesebb.

A MÉLYSÉG CSAK AZ EGYIK VESZÉLY

A kitermelés egyes helyeken jelentősen átalakította a folyómedret. A Gouni és Usine Toch térségében végzett vizsgálatok szerint az elmúlt mintegy öt évtizedben átlagosan körülbelül 1,4, illetve 1,8 méterrel mélyülhetett a meder. A folyamatos kitermelés gödröket és mélyedéseket hoz létre, amelyek nemcsak a munkát nehezítik, hanem a helyiek számára is veszélyt jelenthetnek. Fulladásos balesetekről is beszámoltak. Mindehhez gyakran 40 Celsius-fok körüli hőség társul, miközben maga a Niger élővilága is tartogat veszélyeket. A folyóban krokodilok és vízilovak élnek, utóbbiak élőhelyét a hatóságok szerint a kitermelés is megzavarhatja.

A HOMOKKITERMELÉS A FOLYÓT IS ÁTALAKÍTJA

A nagy mennyiségű homok kitermelése környezeti nyomot hagyhat. Megváltoztathatja a folyómeder alakját, hozzájárulhat a partok pusztulásához és megzavarhat bizonyos vízi élőhelyeket. A hatások azonban nem kizárólag környezetiek. A kitermelés munkahelyeket és bevételt teremt, amelyet egyes családok mezőgazdaságba, kereskedelembe vagy állattartásba forgatnak vissza. A kutatások szerint a homokbányászat, a gazdálkodás és a halászat kapcsolata összetett: sok család több tevékenységből él egyszerre. A nehéz teherautók ugyanakkor rongálhatják az utakat és zajt okozhatnak, az ágazat növekedése pedig fokozatosan átalakítja a Niger menti közösségek gazdaságát.

A változások helyenként feszültségeket is keltenek. Egyes halászok és helyiek attól tartanak, hogy a folyómeder átalakítása és a kitermelés után maradó mély gödrök veszélyeztetik hagyományos tevékenységeiket és a folyó biztonságos használatát. Koulikoróban a konfliktus odáig jutott, hogy a lakosok felléptek a városközponthoz közeli sekélyebb területeken folyó kitermelés ellen. Az egyik fő ok az volt, hogy a homokbányászat után maradó gödrök veszélyessé tették azokat a partszakaszokat, ahol korábban a helyi gyerekek is fürödtek.