Bombák és gránátok miatt évekre el kell költözniük egy svájci falu lakóinak

A Bern kantonban fekvő Mitholz mellett a svájci hadsereg a második világháború idején föld alatti lőszerraktárt épített, ahol mintegy 7000 tonna muníciót tároltak. 1947 decemberében több robbanás rázta meg a létesítményt. Kilenc ember meghalt, több tucatnyian megsérültek, és több mint 40 ház megrongálódott. A detonációk lőszereket, kőzetdarabokat és más törmeléket szórtak szét a környéken. A katasztrófa után a készletek egy részét eltávolították, a hátramaradt lőszerek jelentette veszélyt azonban évtizedeken át viszonylag alacsonynak tartották. Ez 2018-ban változott meg, amikor új vizsgálatok arra jutottak, hogy egy újabb robbanás kockázata nagyobb a korábban feltételezettnél. A 2018-as kockázatelemzés két fő forgatókönyvvel számolt. Az egyik egy tonna robbanóanyag erejének megfelelő esemény volt, amelynek gyakoriságát akkor körülbelül 300 évenként egyre becsülték. A tíztonnás forgatókönyvnél mintegy 3000 éves gyakorisággal számoltak.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy egy detonáció bizonyos körülmények között más gránátokra és bombákra is átterjedhet. Éppen ez a láncreakciós veszély indokolja a nagyszabású biztonsági intézkedéseket. A szakértők becslése szerint az összeomlott raktárrészekben és a törmelékkúpban még akár 3500 bruttó tonna lőszermaradvány lehet, amely több száz tonna robbanóanyagot tartalmazhat. A tényleges mennyiség azonban csak a feltárás során derül majd ki. Nem kell az egész falut kiüríteni, de a kijelölt biztonsági övezetben élő 56 embernek a munkálatok idejére el kell hagynia otthonát. 2026 márciusában közülük még 23-an éltek az érintett területen. A lőszerek kiemelése előtt hosszú előkészítés szükséges. A területet mérő- és riasztórendszerekkel figyelik, Bern kanton külön vészhelyzeti tervvel rendelkezik, a közeli vasutat és közutat pedig speciális védőlétesítményekkel kell biztosítani. Erre azért is szükség van, mert a lőszermaradványok jelentős mennyiségű kőzettel és törmelékkel keveredtek. A munkák során ezért részben távirányítású nehézgépeket és manipulátorokat is alkalmaznak majd, hogy a veszélyes területeken minél kevesebb embernek kelljen közvetlenül dolgoznia. A jelenlegi ütemterv szerint 2027 és 2036 között készülnek el a lakosságot, a vasutat és a közutat védő létesítmények, miközben előkészítik a tényleges lőszermentesítést. A veszélyes maradványok eltávolítását és ártalmatlanítását 2037 és 2043 között tervezik. A hegyből és a törmelékből való kiemelés azonban csak az első lépés. A megtalált anyagot helyben kell átvizsgálni és szétválogatni, a szakértőknek pedig minden egyes lőszerről el kell dönteniük, hogy biztonságosan kezelhető, tárolható és elszállítható-e.

A biztonságosan szállítható lőszereket szakosodott létesítményekbe viszik. A szennyezett földet és törmeléket szintén kezelni kell, az arra alkalmas anyagot pedig lehetőség szerint megtisztítás után ismét felhasználják. A terület teljes helyreállítása csak ezután kezdődhet. A 2044 és 2047 közötti időszakra tervezik a környék rendezését és az érintett falurészek újbóli benépesítését. Ha a jelenlegi ütemtervet tartani tudják, a teljes projekt 2047-ben fejeződhet be. A munka léptéke a költségeken is látszik. A svájci parlament 2023-ban 2,59 milliárd svájci frankos, vagyis jelenlegi árfolyamon mintegy 2,8 milliárd eurós keretet hagyott jóvá a projektre. Az elsődleges terv továbbra is a lőszermaradványok teljes eltávolítása, de tartalékmegoldás is létezik. Ha műszaki vagy biztonsági okokból a munkát nem lehetne végrehajtani vagy folytatni, a maradványokat vastag föld- és kőzetréteggel fednék be, hogy hosszú távon elszigeteljék a veszélyes területet.