Kilenc hónapos tél és mínusz 60 fok: így készül egy szibériai család a hidegre

A 39 éves Okszana matematikát tanít a helyi iskolában, férjével és hat gyermekével pedig olyan településen él, ahol nincs központi fűtés. Otthonukat fatüzelésű kályhával melegítik, így a nap már hajnalban a tűz begyújtásával kezdődik. Ha a kályha hosszabb időre kialszik a legnagyobb hidegben, a ház rövid idő alatt veszélyesen lehűlhet. A télre való készülődés ezért mindenekelőtt a fűtés biztosításával kezdődik. A család jó előre felhalmozza a tűzifát, átvizsgálja a ház szigetelését, és még az első komoly fagyok előtt előkészíti a vastag téli ruhákat is. Utóbbiak komoly kiadást jelenthetnek: egy jó minőségű prémkabát ára elérheti a 23 000 lejt, a teljes téli öltözet pedig akár 32 000 lejnél is többe kerülhet. A magas ár mögött nem pusztán divat vagy hagyomány áll. Ilyen szélsőséges hőmérsékleten az öltözetnek mindenekelőtt a test hőveszteségét kell csökkentenie. A prémek használata ezért Jakutföldön generációk óta a hideghez való alkalmazkodás része.

A hagyományos viselethez tartozik a torbaza néven ismert prémcsizma is, amelynek egyes változatai rénszarvas lábáról származó, sűrű szőrű bőrből készülnek. Oksana kézzel készített csizmája mintegy 4000 lejnek megfelelő összegbe került. A ruházat mellett legalább ilyen fontos maga a ház. A család faházának ablakai háromrétegűek, a réseket pedig gondosan lezárják, hogy a jeges levegő ne juthasson be. Ehhez még az erdőben gyűjtött mohát is felhasználják természetes szigetelőanyagként, ahogyan azt a térségben régóta teszik. A folyamatos fűtés és a gondos szigetelés együtt olyan hatékony, hogy a család beszámolója szerint még mínusz 60 Celsius-fok körüli kinti hőmérséklet mellett is mintegy 23 Celsius-fokot tudnak tartani odabent.

A szélsőséges hideg természetesen az iskolai életet és a közlekedést is meghatározza. Jakutszkban szélcsendben az 1–5. osztályos tanulóknál mínusz 45, a többi évfolyamnál pedig mínusz 50 Celsius-foknál térnek át távoktatásra. Szeles időben ennél valamivel magasabb hőmérsékleten is elrendelhetik, hogy a gyerekek otthon maradjanak. A járműveket szintén a helyi körülményekhez igazítják. A szélsőséges hidegre szánt autóbuszok extra hőszigetelést, dupla üvegezést, motor-előmelegítőt és külön utastérfűtést is kaphatnak, hogy tartós fagyban is működőképesek maradjanak. A család felkészülése azonban már jóval azelőtt elkezdődik, hogy a hőmérő mélyen nulla alá süllyedne. A rövid nyár alatt Okszana igyekszik minél több élelmiszert megtermelni és tartósítani. Zöldségeket tesznek el, erdei bogyókat gyűjtenek, lekvárt és gyümölcslevet készítenek, a kamrát pedig befőttekkel és savanyúságokkal töltik fel.

Erre nemcsak a hosszú tél miatt van szükség. A friss élelmiszereknek gyakran hatalmas távolságot kell megtenniük, mire eljutnak Jakutföld távoli településeire, ami az árukon is érződik. A nyári termés és a házilag készített tartalék így egyszerre jelent biztonságot és megtakarítást. Amikor pedig megérkezik az igazi hideg, a fagyasztás aligha jelent problémát. A kinti levegő sokszor jóval hidegebb egy hagyományos mélyhűtőnél, így megfelelő körülmények között maga a természet is átveheti a háztartási fagyasztó szerepének egy részét. Hogy milyen szélsőségekről van szó, azt Ojmjakon és Verhojanszk példája mutatja a legjobban. Mindkét helyen mínusz 67,8 Celsius-fokos hivatalos hidegrekordot mértek. Ojmjakont ennek köszönhetően a Föld egyik leghidegebb, állandóan lakott településeként tartják számon, ahol a januári átlaghőmérséklet mínusz 46 Celsius-fok körül alakul.