2025-05-30
Afrika kettészakadása már elkezdődött – új óceán születhet
Bár a kontinensek mozgása emberi léptékkel mérve rendkívül lassú, a tudósok egyértelmű jeleket látnak arra, hogy Afrika jelenleg is egy monumentális földtani változás közepén áll. A kontinens keleti oldalán húzódó úgynevezett Nagy-hasadékvölgy (East African Rift System – EARS) mentén egy geológiai folyamat zajlik, amely idővel Kelet-Afrika leválásához, sőt egy új óceán kialakulásához is vezethet.
A Föld felszínét alkotó tektonikus lemezek állandó mozgásban vannak, és ezek a lassú, de folyamatos elmozdulások hosszú távon formálják bolygónk arculatát. Ilyen folyamat vezetett többek között Dél-Amerika és Afrika szétválásához is mintegy 138 millió évvel ezelőtt. Most egy hasonló jelenség körvonalazódik Afrika belsejében, ahol két hatalmas lemezdarab – a Szomáliai-lemez és a Núbiai-lemez – távolodni kezdett egymástól.
A lemezmozgás középpontjában az Afrika keleti részén húzódó Nagy-hasadékvölgy áll, amely számos országon – többek között Etiópián, Tanzánián, Kenyán, Mozambikon, Malawin, Zambián, Ruandán, Burundin, Ugandán és a Kongói Demokratikus Köztársaságon – is áthalad. A geológusok már évtizedekkel ezelőtt észrevették, hogy e térség két oldala évente néhány milliméterrel távolodik egymástól, ám ez a folyamat a felszínen sokáig nem járt látványos jelekkel.
Fordulópontot jelentett a 2018-as év, amikor Kenyában, egy heves esőzés után több kilométer hosszú, mély repedés nyílt meg a földfelszínen. A látványos hasadék az első olyan megfigyelés volt, amely szabad szemmel is jól érzékelhető módon utalt a kontinens lehetséges szétszakadására. Bár a tudósok óvatosságra intenek – egyetlen felszíni jelenség nem szolgálhat perdöntő bizonyítékként –, a hasadék azóta is enyhén tágul.
A geológiai folyamatok lassúsága miatt egy ilyen mértékű földrajzi változás általában több tízmillió évet vesz igénybe. Korábban a tudósok úgy vélték, hogy Afrika keleti részének leválása és az új óceán kialakulása legalább 5–10 millió évre van. Frissebb becslések szerint azonban, amennyiben az Indiai-óceán vize valamilyen formában eléri a hasadékvölgy mélyebb régióit, ez a változás akár 1–5 millió éven belül is bekövetkezhet. Kenneth Macdonald, a Kaliforniai Santa Barbara Egyetem geológiaprofesszora úgy véli, hogy az óceánvíz beszivárgása olyan mély óceánmedencét formálhat, amely mélységében az Atlanti-óceánéhoz lesz hasonlítható.
A Szomáliai-lemez és a Núbiai-lemez távolodása alapvetően formálhatja át a Föld mai földrajzi térképét. Ha az előrejelzések beigazolódnak, a kontinens kettéválása során egy új óceánmedence nyílik meg, amely nemcsak Afrika geológiáját, hanem az egész bolygó klímáját és ökoszisztémáját is hosszú távon befolyásolhatja.
(Forrás: IFL Science, Wikimedia kép forrása)
