2024-12-28
Máig megoldatlan az ókor egyik legnagyobb rejtélye, az első egyiptomi főváros pontos helye
Egyiptom a lenyűgöző régészeti leletek valóságos kincsesbányája, amelyek révén a régészeknek az ókori történelem számos kérdését sikerült megválaszolniuk. Azonban még maradt még néhány olyan rejtély, amelyek megfejtése eddig még senkinek sem sikerült: ezek közé tartoznak az ország elveszett városai is – közülük is az élre kívánkozik az „Egyiptom Atlantisza” fantázianévvel illetett Thinisz legendája.
Azt már sikerült kideríteni, hogy az emberiség hajnalán őseink feltehetőleg lávajáratokban éltek a Közel-Keleten, arra a kérdésre viszont még mindig nincs pontos válasz, hogy mi lett a sorsa az ókori Egyiptom eltűnt városainak. Ezek közül Thinisz rejtélye a legérdekesebb, hiszen a kutatók máig nem tudják, hol is állhatott ez a kulturális, gazdasági és vallási szempontból is kiemelkedő város, amelyet a legtöbben Egyiptom első dinasztiájának székhelyeként tartanak számon. Thiniszt az a Narmer fáraó alapította és vezette, aki Kr. e. 3150 körül egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot. Az egységes állam létrejötte pedig jól jött a városnak, amelynek fénykora az ezt követő 500 évre tehető.
A történészek szerint Thinisz gazdasági és katonai szempontból is egyaránt központi szerepet tölthetett be a birodalomban, valamint jelentős hatással bírt Egyiptom későbbi társadalmainak és kultúráinak kialakulására is. Építészete pedig mintául szolgálhatott más városok, például Nekhen kialakításában. A harmadik dinasztia idején (Kr. e. 2700-as és 2600-as években) azonban Thinisz hanyatlásnak indult, a birodalom székhelye pedig egy új városba, Memphiszbe került át. Az egyiptológusok azért biztosak Thinisz létezésében, mert neve több fennmaradt dokumentumban is megtalálható. Ezek közül az i. e. 4. században élt pap és történész, Manethón töredékekben fennmaradt, görög nyelvű írásai a legjelentősebbek: Aigüptiaka (latinosan Aegyptiaca) című műve az ókori Egyiptom és uralkodói történetét részletezi kronologikus sorrendben, és ebben Thinisz az első feljegyzett főváros.
Thinisz a Halottak Könyvében is megjelenik, mégpedig olyan városként, amely jelentős szerepet töltött be a későbbi egyiptomi települések vallási hiedelmeinek kialakulásában. Ez alapján nem csupán a háború istenének, Anhurnak szentelt templom otthona volt, hanem a könyv szerint a túlvilági élethez kapcsolódó, égi városnak számított. Viszont az összes gazdasági és szöveges bizonyíték ellenére a régészek még mindig nem bukkantak olyan tárgyakra, amelyeknél felmerült volna a thiniszi származás lehetősége. Ezért még mindig csupán tippjeik vannak arra, hogy hol is állhatott a város: az érintőleges információk alapján a legtöbb történész úgy véli, hogy Felső-Egyiptomban, a mai Girga területén.
A korszak kereskedelméről és gazdaságáről fennmaradt szövegekből ugyanis arra következtetnek, hogy nem lehetett messze Abüdosztól (Abydos), amely mintegy 25 kilométerre van Girgától. Ráadásul az első dinasztia fáraóinak végső nyughelye is bizonyítottan az abüdoszi szent temetkezési helyen (Umm el-Qa’ab) található, ami szintén arra utal, hogy Thinisz is Abüdosz közelében feküdhetett. Annak ellenére, hogy az ókori Egyiptom korai korszakának egyik legnagyobb és legjelentősebb települése lehetett, Thinisz pontos helye továbbra is a történelemtudomány egyik legnagyobb megoldatlan rejtélye – ezért is nevezik okkal „Egyiptom Atlantiszának”.
