2026-09-11
Még a Föld forgására is hatással lehet Kína óriási vízerőműve
A Jangcén épült Három-szurdok-gát a világ egyik legnagyobb vízügyi létesítménye. Tározója közel 40 milliárd tonna vizet képes befogadni, a NASA számításai szerint pedig ennek a hatalmas tömegnek az átrendeződése rendkívül kis mértékben, de még a Föld forgását és a nap hosszát is befolyásolhatja.
A gát Kína középső részén, Jicsang közelében áll. Építése 1994-ben kezdődött, az utolsó fő turbinát pedig 2012-ben helyezték üzembe. A beruházás egyik legfontosabb célja a Jangce áradásainak szabályozása volt, amelyek korábban rendszeresen településeket és mezőgazdasági területeket öntöttek el. A több mint 2,3 kilométer hosszú gát legnagyobb magassága 181 méter, ami nagyjából egy 60 emeletes épületének felel meg. Az építéshez felhasznált acél mennyiségét gyakran 63 Eiffel-torony tömegéhez hasonlítják. A betonozás jelentős műszaki kihívást jelentett. A beton kötés közben hőt termel, a nagy hőmérséklet-különbségek pedig repedéseket okozhatnak. Ennek mérséklésére hűtőrendszereket alkalmaztak az építés során.
Az erőmű 32, egyenként 700 megawattos fő turbinával rendelkezik, mellettük két kisebb, 50 megawattos egység működik. A teljes beépített teljesítmény így 22 500 megawatt, amivel a Három-szurdok ma is a világ legnagyobb teljesítményű vízerőműve. A kínai Baihetan 16 000 megawattal a második, míg a Brazília és Paraguay határán fekvő Itaipu 14 000 megawattos. A Három-szurdok teljesítménye nagyjából húsz atomerőművi blokkéhoz mérhető.
A beépített teljesítmény ugyanakkor nem azonos az éves energiatermeléssel. Itaipu 2016-ban 103,1 terawattórás rekordot ért el, ezt a Három-szurdok 2020-ban 111,8 terawattórával múlta felül. A tervezésnél a hajózásra is gondolni kellett, mivel a Jangce Kína egyik legfontosabb vízi útja. A hatalmas hajólift körülbelül 40 perc alatt képes legfeljebb 3000 tonnás hajókat átemelni, akár 113 méteres szintkülönbséget leküzdve. A nagyobb hajók ötlépcsős zsiliprendszeren haladnak át, ami több órát is igénybe vehet.
MÉG A FÖLD FORGÁSÁT IS BEFOLYÁSOLHATJA
A gyakran idézett NASA-számítás eredetileg egy 2005-ös összehasonlítás része volt. A kutatók azt vizsgálták, milyen hatással lehet a bolygó forgására nagy tömegek átrendeződése, és példaként a teljesen feltöltött Három-szurdok-tározót is megemlítették. A Föld forgási sebessége részben attól függ, hogyan oszlik el a bolygó tömege. A közel 40 köbkilométernyi víz áthelyezése kismértékben megváltoztatja a Föld tehetetlenségi nyomatékát. A számítás szerint teljesen feltöltött tározó esetén a nap hossza hozzávetőleg 0,06 mikromásodperccel, vagyis 60 milliárdod másodperccel növekedhet. A hatás tehát számítható, de a mindennapi élet szempontjából teljesen elhanyagolható.
MILLIÓK ÉLETÉT VÁLTOZTATTA MEG
A beruházás társadalmi és környezeti következményei viszont nagyon is jelentősek voltak. A tározó feltöltéséhez számos települést ki kellett üríteni, lakóikat pedig más térségekbe költöztették. A vízszint emelkedésével 13 város, 140 kisebb település és mintegy 1350 falu került részben vagy teljesen víz alá. Több mint 1,3 millió embert telepítettek át. A régészeti örökség szintén veszélybe került. A tározó térségében több száz mentőfeltárást végeztek, amelyek során több százezer tárgy került elő a paleolitikumtól egészen a császárkori időszakokig. Különleges példa Baiheliang, az a kőgerinc, amelynek feliratai mintegy 1200 év vízállási adatait őrzik. A tározó feltöltése után a lelőhely víz alá került, de megóvták, és ma víz alatti múzeumként látogatható. A környezeti hatások szintén számottevőek. A tározó kialakítása és vízszintingadozása egyes helyeken befolyásolja a folyó menti lejtők stabilitását, a térségben pedig földcsuszamlásokat is megfigyeltek. A kutatók azt is vizsgálják, milyen szerepet játszhat a tározó hatalmas víztömege a helyi szeizmikus aktivitásban.
