Ezeken az európai vakációs célpontokon a legnagyobb a földrengésveszély

Földrengésnek a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező rázkódását nevezzük: a felszabaduló energia ilyenkor rengéshullámokat kelt, amit a felszínen is érzékelünk. A rengések többnyire tektonikus eredetűek, de vulkánkitörésekhez vagy föld alatti omlásokhoz is köthetők. Enyhe esetben csak rövid ideig tartó, alig észrevehető mozgást okoznak, súlyosabb helyzetben azonban épületekben is kárt tehetnek.

Az európai államok között Törökország számít az egyik leginkább földrengésveszélyesnek: a térségben az eurázsiai és az anatóliai lemez határvidéke húzódik, a déli peremen pedig az afrikai és az arab lemez mozgása is befolyásolja a szeizmicitást. A statisztikák szerint 1990 óta több mint hatvan, jelentősnek minősülő rengést regisztráltak az országban, amivel Törökország a világ élmezőnyébe tartozik. A kockázat Antalya térségében, az Égei-tenger partvidékén és Isztambulban is számításba veendő.

A közelmúltban a népszerű Szantorini került a hírekbe: 2025 februárjában a szigeten és környékén földrengéssorozat zajlott, amely miatt ideiglenes korlátozásokat vezettek be, és több mint tízezer embert is kitelepítettek. A szeizmikus aktivitást a közeli Kolumbo tenger alatti vulkánhoz köthető magmamozgásokkal magyarázzák; a kutatók szerint a szokásosnál aktívabb időszak „oldalirányú” magmaelmozdulással is összefügghet. A nemzetközi összesítések alapján Görögországban 1990 óta több tucat jelentős rengést jegyeztek fel, a legtöbbet az Égei-tenger keleti szigetei (például Rodosz és Kosz) környékén, de Kréta, Szantorini és Kefalónia térsége sem mentes a mozgásoktól.

Olaszország szintén a lemezütközési zónában fekszik, ezért rendszeresen tapasztal földrengéseket – a vulkanikus területek pedig külön kockázatot jelentenek. 2025. március 13-án a Nápoly melletti Campi Flegrei térségét 4,4-es erősségű földrengés rázta meg, kisebb károkat és sérüléseket okozva; a hatóságok több megelőző intézkedést is elrendeltek. Összességében 1990 óta Olaszországban is több tucat jelentősebb rengést regisztráltak, leginkább az Appenninek vonulatában, Szicíliában és Calabria régióban.

Spanyolország kontinentális területein ritkábbak az erősebb földrengések, a Kanári-szigeteken azonban gyakoribb a szeizmikus aktivitás a vulkanikus eredet miatt. A La Palma szigetén 2021-ben bekövetkezett Tajogaite (Cumbre Vieja) kitörést több tízezer kisebb rengés előzte meg, a közelmúltban pedig Tenerifén is észleltek rövidebb szeizmikus „rajokat” – ezek többsége igen kis magnitúdójú volt, és nem járt felszíni hatással.