2025-08-10
A grönlandi nyitás ára – szétszakítja a turizmus a helyi közösséget?
Ilulissat városa, amelyet sokan a „jéghegyfővárosként” ismernek, az utóbbi időben a turizmus okozta kihívások középpontjába került. Bár Észak-Grönlandra egyre több látogató érkezik, a helyiek egy része úgy érzi, mindez inkább rombolja, mint építi a közösség életét.
A grönlandi Ilulissat városa már évek óta népszerű úti cél a nyári hónapokban, különösen az UNESCO világörökségi státusza miatt. Az idegenforgalom egyre jelentősebb szerepet tölt be az ország gazdaságában, olyan mértékben, hogy a közelmúltban egy új nemzetközi repülőtér is megépült a régióban. A fejlesztések célja egyértelmű volt: még több turistát vonzani a világ egyik legelszigeteltebb térségébe. Csakhogy a The Guardian szerint fellendülés nem mindenkinek kedvez. A helyi utazásszervezők és kisebb vállalkozások egyre inkább háttérbe szorulnak, mivel a Diskoline, a Nuukból működő Greenland Cruise, valamint a dán Vela Nordic hajótársaságok sokkal nagyobb erőforrásokkal rendelkeznek, így könnyebben tudják magukat érvényesíteni a piacon. A kisebb hajós túrákat kínáló szolgáltatók közül sokan a működésképtelenség határára sodródtak.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Ilulissat polgármestere, Lars Erik Gabrielsen is megszólalt az ügyben. Arra kérte a lakosokat, hogy álljanak ki a helyi vállalkozások mellett és tiltakozzanak a külső cégek hajóinak érkezése ellen. Szerinte a város lakói már „magukra sem ismernek”, mivel a turizmus okozta feszültségek két táborra osztották a közösséget – egyesek a gazdasági növekedés hívei, míg mások a helyi érdekek védelméért küzdenek. Gabrielsen nyílt kiállása azonban nem maradt következmények nélkül. Naaja Nathanielsen, Grönland gazdasági és üzleti ügyekért felelős minisztere élesen bírálta a polgármester fellépését. Szerinte a tiltakozásra való buzdítás „a hatalommal való visszaélés és az aktivizmus szerencsétlen keveréke”. Gabrielsen erre reagálva azt mondta: ő a közösség érdekeit képviseli, és szerinte a tavaly elfogadott turisztikai törvény, amely a fenntarthatóságot és a helyi szerepvállalást helyezte előtérbe, eddig nem hozott kézzelfogható eredményeket.
A feszültség nemcsak politikai szinten érzékelhető. A tiltakozások következményeként több, Ilulissatba tartó hajójáratot már töröltek, és más társaságok is fontolóra vették, hogy elkerüljék a várost. Egy tavalyi eset különösen nagy port kavart: egy hajót egyszerűen nem engedtek kikötni, mivel nem helyi szervezésű túra keretében érkezett. A dán tulajdonú Diskoline közleményben reagált a helyzetre. A cég hangsúlyozta, hogy célja a békés együttműködés, és úgy véli, a helyi és nemzetközi szolgáltatók egyaránt helyet találhatnak a növekvő turizmusban. A cég szerint a látogatószám emelkedése a helyi sokszínűséget is támogathatná: feltéve, ha a szereplők nyitottak az együttműködésre és a kölcsönös tiszteletre.

A vita túlmutat Ilulissaton. Grönland gazdasági szerkezetében is jelentős változások zajlanak. A hagyományosan meghatározó halászati ágazat visszaszorulóban van, a klímaváltozás miatti jégolvadás pedig egyre több lehetőséget teremt a turizmus számára. A turizmus ráadásul politikai szerepet is betölt: sokan úgy tekintenek rá, mint a Dániától való nagyobb függetlenség egyik lehetséges zálogára. Bár Grönland 1953 óta hivatalosan nem számít gyarmatnak, kül- és biztonságpolitikája továbbra is dán fennhatóság alatt áll.


