Egyik kedvenc állatunk is felkerült a veszélyeztetett fajok listájára

Az Erinaceus europaeus, más néven európai sün, felkerült a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) frissített „vörös listájára”, amelyet a kolumbiai Caliban tettek közzé a COP16 konferencián, vagyis a „nagyon alacsony valószínűségű kihalás” kategóriából a „potenciálisan kihalással fenyegetett” kategóriába került. A sündisznófaj populációi a nyilvántartással rendelkező országok több mint felében csökkentek, főként az Egyesült Királyságban, Norvégiában, Svédországban, Dániában, Belgiumban, Hollandiában, Németországban és Ausztriában.

- figyelmeztetett az AFP-nek Sophie Rasmussen, az Oxfordi Egyetem vadvédelmi részlegének kutatója. A szakember szerint „az emberek a sünök legnagyobb ellenségei”. Hogy megvédje magát a természetes ragadozóktól, például a borzoktól, rókáktól és baglyoktól, a sün összegömbölyödik, és a hátán lévő 8000 tüskével tartja távol az ellenséget. „Egy autóval szemben azonban ez már nem elég” - mondta Rasmussen. A fajt fenyegető egyéb veszélyek közé tartoznak még a mezőgazdaságban és a magánkertekben használt növényvédő szerek, valamint a táplálékának nagy részét kitevő rovarok számának csökkenése. A sünök általában két évig élnek, bár volt már néhány dokumentált eset, amikor akár 12 évig is élt egy állat. Az első év végétől kezdve képesek szaporodni, három-öt kölyköt hozva világra.

„Ez azt jelenti, hogy sok sün csak egyszer, vagy ha szerencséjük van, akkor kétszer szaporodik, mielőtt elpusztul” - mondta a szakember. Sophie Rasmussen, akinek kutatásai bekerültek az IUCN „vörös listájának” frissítésébe, mindenkit cselekvésre buzdít, mert szerinte a sünök túléléséért folytatott harc „a házikertekben fog eldőlni”. A szakember azt tanácsolja a kerttulajdonosoknak, hogy építsenek „sünutakat” azáltal, hogy a külső kerítésen lyukat ütnek, hogy az állatok éjszaka át tudjanak menni rajta, valamint hagyjanak egy kis vízkészletet és ételmaradékot. „A legjobb, amit tehetünk, ha hagyjuk, hogy a kertben vadon fejlődjön mindaz, amire a sünnek szüksége van: rovarok, földigiliszták és csigák” - részletezte Rasmussen. „Nem mintha holnap összeomlana a világ, ha eltűnnek a sünök, de vajon tényleg készek vagyunk-e elfogadni, hogy mi okozzuk a kihalásukat?” - tette fel a kérdést.