2024-05-20
Folyamatosan tágul az alvilág szibériai kapuja
A fagyos talaj olvadása miatt folyamatosan növekszik az Oroszország keleti szélén található Batagajka-kráter, amelyet a helyiek csupán az alvilág kapujának neveznek. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint azonban, az alatta található alapkőzet geológiája miatt, idővel megáll a jelenleg 990 méter széles kráter tágulása.
Az alvilág kapujaként ismert óriási krater a Jakutföld fővárosától, Jakutszktól 660 kilométerre északra található. A sziklafalakkal körülvett krátert műholdfelvételeken fedezték fel 1991-ben, amikor leomlott a hegyoldal egy része, és ezáltal felszínre kerültek a permafroszt (örökfagy: a legalább két éven keresztül folyamatosan fagyott állapotban levő föld – a szerk.) egyes rétegei. Ezek már több mint 650 ezer éve fagyott állapotban voltak, amivel Szibéria legidősebb és az egész világ második legidősebb permafrosztjának számítanak.
Fotó: NASA Earth Observatory
Egy friss tanulmány szerint a hatalmas gödör még a szibériai fagyban is évente nagyjából egymillió köbméterrel tágul, mivel falai ez idő alatt 12 méterrel húzódnak vissza a permafroszt kiolvadása miatt. A hegyoldal beomlott része, amely 55 méterrel található a sziklafal alatt, szintén gyorsan olvad, így a kráter folyamatosan süllyed is. „A gyors permafroszt-olvadásra utaló jelek széleskörben ismertek, és a sarkvidéki, jégben gazdag területeken is megfigyelhetők” – idéz a Live Science a Geomorphology folyóiratban közétett tanulmányból.
A kutatók kivételesen nagyra becsülik a Batagajka-kráterben eltűnt jég és üledék mennyiségét is, amit a gödör 990 méteres szélességével indokolnak. Ezt tavaly mérték, és összehasonlításul 2014-ben még csak 790 méter széles volt a kráter – azaz kilenc év alatt 200 méterrel tágult. Bár a növekedéssel eddig is tisztában voltak a kutatók, most először sikerült számszerűsíteni – műholdfelvételek, helyszíni mérések és laboratóriumban vizsgált minták segítségével – a kráterből kiáramló olvadék mennyiségét.
Fotó: Unsplash
Az eredmények alapján a hegy beomlása óta több mint 14 gízai piramisnak megfelelő térfogatú jég és üledék olvadt le a kráterből, főként a nyugati, déli és délkeleti peremen.
Az olvadás mértéke viszonylag állandó maradt az elmúlt évtizedben.
Bár a Batagajka-kráter növekedése folyamatos, de a kutatók szerint előbb-utóbb meg fog állni. A belsejében maradt permafroszt ugyanis alig pár méter vastag, és az alatta levő alapkőzet geológiája miatt kizárható a további mélyülés.
