2026-11-03
Különös szabályok segítenek tisztán tartani Japán városait
Japán a világ egyik legtisztább és legrendezettebb országaként ismert, az utcákon mégis meglepően nehéz szemetest találni. Ennek történelmi, biztonsági és kulturális okai egyaránt vannak, a tisztaság fenntartásában pedig a helyi szokások és az önkormányzatok intézkedései is fontos szerepet játszanak.
Tokióban akár kilométereket is gyalogolhatunk egy üres pohárral vagy csomagolással a kezünkben anélkül, hogy szemetesre bukkannánk. Ez azonban nem volt mindig így. Az utcai hulladékgyűjtők száma 1995 márciusa után kezdett jelentősen csökkenni, amikor az Aum Sinrikjó szekta tagjai szarin ideggázt juttattak a tokiói metró több vonalára a reggeli csúcsforgalomban. A támadás után számos szemetest lezártak vagy eltávolítottak, nehogy veszélyes anyagokat vagy tárgyakat rejthessenek el bennük. Később gyakorlati szempontok is szerepet kaptak. Több önkormányzat azért csökkentette a közterületi kukák számát, mert háztartási hulladékot is elhelyeztek bennük, a körülöttük felhalmozódó szemét eltakarítása pedig egyre többe került. Kiotóban például 2011-től több mint felére csökkentették az utcai szemetesek számát.
Miért maradnak mégis ilyen tiszták az utcák?
A tisztaságot nem kizárólag a lakosság fegyelme biztosítja. A városi intézkedések, a rendszeres takarítás, a közösségi nevelés és a szemetelés elleni kampányok egyaránt hozzájárulnak a rendezett közterületekhez. Fontos társadalmi elv a meiwaku o kakenai, vagyis hogy ne okozzunk kellemetlenséget másoknak. A BBC szerint Japánban kevésbé megszokott séta közben vagy bizonyos tömegközlekedési eszközökön étkezni, így útközben kevesebb hulladék is keletkezik.
Mit tehetnek a turisták?
A látogatóknak különösen az okozhat gondot, hogy egy egész napos városnézés során gyorsan összegyűlnek a csomagolások. A konbini néven ismert kisboltokban vásárolt kávé, palackozott italok és ételek után könnyen felhalmozódik a hulladék. Kiotó hivatalos turisztikai oldala azt ajánlja, hogy a turisták vigyenek magukkal egy kisebb szemeteszacskót, és őrizzék meg a hulladékot, amíg megfelelő gyűjtőhelyet nem találnak. A japán háztartásokban a helyi önkormányzat szabályai szerint kell szétválogatni a szemetet, amelyet meghatározott napokon és helyeken szállítanak el. Ha az utcán nincs szemetes, érdemes a hulladékot visszavinni a szállásra, vagy az üzlet kijelölt gyűjtőjében elhelyezni, ha erre van lehetőség. A szemetelés pénzbírsággal is járhat. Kiotó 43 kijelölt övezetében, köztük Arasijama és a Fusimi Inari-szentély környékén a büntetés elérheti a 30 ezer jent, vagyis hozzávetőleg 171 eurót. A kukák ugyanakkor nem tűntek el teljesen: vasútállomásokon és nagyobb közlekedési csomópontokban továbbra is találkozhatunk velük, gyakran átlátszó kivitelben, könnyen ellenőrizhető helyeken.
Ez lehet a jövő megoldása?
Tokió Sindzsuku pályaudvarán 2026 szeptemberében különleges kísérlet kezdődött három önjáró szemetesrobottal. A berendezések az utasok között közlekednek, majd megtelve önállóan visszatérnek a hulladékgyűjtő pontra. A szeptember 8-án indult próbát november 20-ig, hétköznapokon folytatják. Amíg az ilyen megoldások nem terjednek el szélesebb körben, Japánban továbbra is az a legegyszerűbb szabály, hogy a napközben keletkező hulladékot magunkkal visszük, amíg megfelelő helyen meg nem tudunk szabadulni tőle.
