A kihalás szélén az emberre legveszélyesebb madárfaj

A sisakos kazuár Ausztrália északi részén, Pápua Új-Guineában és egyes indonéziai szigeteken él, trópusi esőerdők sűrű aljnövényzetében. Élőhelye csökkenése mellett azonban más állatok támadásai és az autós gázolások is fenyegeti, így mára – becslések szerint – csupán 4000 kifejlett példánya létezik, és ez a szám is folyamatosan csökken. Ezért tavaly Ausztráliában – 143 másik faj társaságában – a veszélyeztetett kategóriába sorolták.

Általában az emberre legveszélyesebb madárnak tartják a világon, bár ha nem megyünk túl közel hozzá, a röpképtelen állat aligha fogja a társaságunkat keresni. Ha viszont provokáljuk, az agresszív futómadár is könnyen támadásba lendül pengeszerű karmaival. Amint az IFL Science megjegyzi, egy ilyen támadás ugyan szinte sosem halálos kimenetelű az ember számára, de 2019-ben mégis akadt egy tragikus kivétel. Sok más állathoz hasonlóan azonban, az emberek jelentenek jóval nagyobb veszélyt sisakos kazuárok számára, mint fordítva.

Fotó: Pixabay

Bármely faj kihalása befolyásolja az ökoszisztémát, a sisakos kazuár esetében ez leginkább “lakhelyén”, az esőerdőkben okozhat komoly gondokat. Mint az egyetlen faj, amely több mint 70 fafajta magjait képes lenyelni és újraelosztani, ez a madár az esőerdők egyik legfőbb kertésze – a legtöbb állat ugyanis csak kisebb magokkal képes ezt megtenni. „A sisakos kazuárok bejárnak néhány kilométert, majd ürítenek egyet, míg végül – elég méretes – székletükkel együtt rengeteg magot is maguk mögött hagynak – magyarázta Jax Bergersen, a Cassowars Recovery Team munkatársa. – Egy élet alatt ugyan senki nem tapasztalná a magok hiányának hatását, de párszáz év leforgása alatt azt látnánk, hogy teljesen eltűnnek a nagy terméssel rendelkező gyümölcsfák.”

Hogy az esőerdők a jövőben is élvezzék a sisakos kazuárok magokban gazdag székletének jütékony hatását, az ausztrál kormány az őslakosokkal együttműködve dolgozott ki egy mentőprogramot, amely – többek között – az alábbiakat tartalmazza:

visszavásárolni a vadállatok számára fontos területeket, egy vadfolyosót hozva létre ezzel;
hatékonyabb jelzések kihelyezni az autósok számára;
a kutyatulajdonosok nevelésének fokozása az esetleges támadások megelőzésének érdekében.

Fotó: Shutterstock

Kérdéses persze, hogy mennyire lesznek hatékonyak ezek az intézkedések, mivel a földterületek visszavásárlása például rendkívül sok pénzbe kerül. „Olyan földeket sajnos nem fognak tudni visszavásárolni, amiket a tulajdonosok nem szeretnének eladni” – fogalmazta meg fenntartásait Bergersen. Mindenesetre adott a lehetőség, hogy megmentsük a kihalástól ezeket a mogorva képű, agresszióra hajlamos madarakat – csak közben tartsuk meg a távolságot velük szemben.